Kiskunfélegyházára érkezett a Harminc éve szabadon című vándorkiállítás 

A hétfői megnyitón Vas László, a Kiskun Múzeum igazgatóhelyettese elmondta a Félegyházára érkezett kiállítás a Terror Háza Múzeum előtt nyílt meg 2019. június 16-án, annak a napnak a 30. évfordulóján, amikor 1989-ben Nagy Imrét és mártírtársait újratemették. Azóta számos településen láthatta a nagyközönség. Létrehozója a „30 éve szabadon” Emlékbizottság.  

Rosta Ferenc alpolgármester a megnyitón hangsúlyozta, jelen világunk nyugalma, békessége rendkívül törékeny, még itt az eddig biztonságosnak vélt Európában is. És ha belegondolunk, hogy a kiállításon bemutatott események néhol még ma is a véres valóság, hát bizony beleborzongunk. Ezzel a témával azért is kell foglalkozni, mert túl sokan haltak meg, és a gonosz emberek megnyilvánulásaira nem teríthetjük rá csak úgy a feledés leplét – fogalmazott az alpolgármester. 

Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze, elmondta, amikor nyugat-európai vagy észak-amerikai csoportokat vezet körbe, a tárlat végén mindig kihangsúlyozza, számukra természetes az, hogy demokráciába születtek. Hogy szabadon voksolhatnak a számukra rokonszenves jelöltre a választásokon. Hogy következmények nélkül nyilvánosan kritizálhatják a nem szimpatikus közszereplőket. Hogy szabadon gyakorolhatják vallásukat. Anélkül igényelhetnek útlevelet, hogy bármi kétség felmerül bennük, hogy valamilyen oknál fogva nem kapják meg az okmányt. Hogy rendelkezhetnek magántulajdonuk felett és nem kell attól rettegniük, hogy az állam bármikor elveheti tőlük életük munkáját. Hogy jelentkezhetnek egyetemre, főiskolára és ha elég szorgalmasak és eszesek, akkor felvételt nyernek, nem számít, hogy kik a felmenői. Ezek a dolgok Magyarországon a rendszerváltoztatásig nem voltak magától értetődőek. Hála Istennek, 32 éve mi is élhetünk a demokrácia és szabadság adta lehetőségeivel – hangsúlyozta a történész. Hozzátette: az imént említett dolgok ma már számunkra is természetesen hatnak. Olyannyira, hogy az elmúlt években a pandémia kapcsán meglepődve tapasztaltuk, hogy nem utazhattunk oda, ahova csak szeretnénk. A korosztálya és a fiatalabbak 32 év alatt megszokták ennek ellenkezőjét és rádöbbentek, hogy a koronavírus világjárvány sok lemondásra kényszerít minket. Számunkra mindeddig ezek a korlátok ismeretlenek voltak. Annak eléréséhez, hogy mi beleszülethessünk a szabadságba az kellett, az idősebb generációk szavaikkal és tetteikkel lebontsák azt a hazugságon alapuló rendszert, amely több mint 40 éven át megfosztotta az önrendelkezés lehetőségétől és szabadságától a nemzeteket a Baltikumtól a Balkánig. Sokan olyan bátrak voltak, hogy egy olyan világban lázadtak, amelyben megszálló szovjet katonák állomásoztak, tüntetéseiken pedig a karhatalom csőre töltött fegyverekkel állt szemben a tömeggel. Most nincsenek elnyomó birodalom katonái a laktanyákban, nem kell fegyvert ragadnunk, hogy véráldozatot adjunk a demokráciáért – fejtette ki a történész. 

Végül arra figyelmeztetett, hogy a szabadságot és a békét nem ingyen kaptuk. Sokak vére és szenvedése volt az áldozat, hogy most itt lehetünk együtt, szabadon egy olyan kiállítás megnyitóján, amely nem csak az elnyomás évtizedeit, hanem rendszerváltoztatás reményteli éveit is összefoglalja. A szabadságot és a békét megörököltük, éppen ezért óvnunk kell, vigyázzunk rá, hogy majd mi is továbbadhassunk az utánunk érkezőknek. 

A beszédeket követően a résztvevők meghallgathatták Csépai Eszter színművész és Jobbágy Bence gitárművész zenés-irodalmi műsorát, majd megtekinthették Török Ferenc Moszkva tér című filmjét.