Két disznót is vágtak a gazdaköri tagok Páhiban

A falu központjában felállított gazdaköri sátorban dolgozták fel a húst. Siroki Viktor gazdálkodó kérdésünkre elmondta, hogy egy klasszikus disznóvágást rendeztek, amelyre Haskó Pál és Breznyán Attila ajánlotta fel két hízóját. A feldogozás során Janik László hentes mester irányította a többi böllért.

Szombat estére 110 jelentkezőre készítettek orja levest, töltött káposztát, sült hurkát és kolbászt. Napközben hagymás vért, hagymás májat, pecsenyét és oldalast is kóstolhattak a feldolgozó sátorban szorgoskodók, illetve az arra járó vendégek. Kellett is, de nem csak azért, mert sok energiát vett ki a résztvevőkből a munka, hanem mert meg kellett ágyazni a helyi jóféle boroknak és pálinkáknak.

Pecznyik Béla gazdaköri elnök kérdésünkre elmondta, hogy bár első alkalommal tartottak gazdaköri disznóvágást, sokan segítettek a munkában. A befolyt összegből pedig az egyesületet támogatják, mivel a szervezet létéhez és a pályázatokhoz szükség van anyagi önerőhöz. Janik László, aki Páhiban sok disznóvágáson besegít, Kiskőrösön az egyik húsboltban dolgozik, rutinosan végezte a szombati munkát. Délre fel is dolgozta a társaival a két hízót. 

Négy sonka és a szalonna mellett, 10 szál szalámi, 60 kilónyi kolbász, 40 kilónyi hurka készült.

Mindenki, aki részt vett a szombati munkában hozott valamit: sót, paprikát, borsot köménymagot más ízesítőt, feldolgozó eszközöket meg persze jó kedvet, amely nélkülözhetetlen volt a munkához. A kérdés a munka során mindig az, kinek az ízlése alapján ízesítsék a feldolgozandó húst. Janik László azt mondta, hogy csemege paprikával készült a kolbász és a szalámi, mivel nem mindenki híve a csípős íznek.

Hogy milyen jövője van a sertéstenyésztésnek? 

A gabona ára az egekben, mivel például egy mázsa kukorica ára 10 ezer forintnál többe kerül. Ilyen ár mellett nem lehet hízót nevelni. Ezt tükrözi már a malacok idei ára is: a tavalyi 20-25 ezerről leesett 8-10 ezer forintra. Ráadásul a kiskereskedelmi cégeknél egyszerűbb beszerezni egy – egy hétvégére a disznóhúst, nem kell egész évben a neveléssel foglalkozni, meg disznóvágást tartani.

A gazdasátorban baráti társaságok is találkoztak. Sok mindenről szó esett, így például arról is, hogy a napokban hó esett a környéken. Legalább volt csapadék, ami egyre ritkább a Duna-Tisza közén. Bránya György hegybíró megemlítette, hogy 100 milliméternyi nedvesség hiányzik a földekről. Az elmúlt két évben olyan szárazság érte a térséget, hogy ha az idei év is hasonló lesz, akkor sok ültetvény tönkre mehet. Szőlőt nem is éri meg telepíteni, mert csak az öregek tőkék gyökerei képesek 7-8 méter mélyre leágazni, ahol még van egy kis nedvesség a földekben.

A fiatal növények egyszerűen szomjan halnak víz nélkül. 

Páhiban jó néhány gazda, készülve a szárazságra, szippantó tartályokat vásárolt. 

No, nem azért, hogy pályaelhagyók legyenek. Az öntözést kívánják úgy megoldani, hogy egy –egy fordulóval több köbméternyi vizet hordanak a szőlőtőkékre. Mint mondta az is gond, hogy sokan erdőt telepítenek oda, ahol korábban szőlőztek. Ezzel az a baj, hogy a fák sok nedvességet szívnak ki a talajból. A szőlő felvásárlási árak sajnos nem növekednek, így míg korábban 5 hektár szőlő eltartott egy családot, míg ma már 10 hektárra van szükség. A korábbi 1-2 hektáros kisebb parcellákat a faluban megvásárolják, a birtok koncentráció is felerősödött a térségben, mondta a Bránya György.

A gazdakör közösséget szervezett

Pecznyik Béla fiatal gazda vezeti a Páhi Gazdaköri Egyesületet öt éve. Akkor 19 volt, most 48 tagja van a közösségnek. Két éve készítik a falu borát, amely klasszikus kövidinka.