Huszonöt éve alakult a kiskunfélegyházi Padkaporos Táncegyüttes

Rendkívül pezsgő kulturális életet mondhat magáénak Kiskunfélegyháza. Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Móra Ferenc Művelődési Központ, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Kiskun Múzeum rendkívül sokat tesznek a kultúra közvetítésérét. Emellett számos civil szervezet, egyesület, magánszemély viseli szívén a hagyományőrzést, a kulturális és művészeti élet színvonalas szolgálatát. Ezek közé tartozik a Padkaporos Táncegyüttes is – fogalmazott a városi ünnepségen Balla László, alpolgármester. Mint mondta, kulturális életünk meghatározza világszemléletünket, magunkhoz, másokhoz való viszonyunkat, mindennapi életünket. A kultúra mindannyiunkban benne él, belőlünk indul és mindannyiunkhoz visszaérkezik. Jöhet szóban, írásban, képek, festmények, szobrok alakjában, koncertek, színházi előadások formájában. Vagy ahogyan a mai estén, a tánc nyelvén. 

A Kasztel Antal által írt és rendezett darabot a világjárvány hívta életre. Arról az időszakról szól, amikor mindenki a négy fal közé szorult, így a Padkaporos Táncházban megszokott táncpróbák és fellépések is elmaradtak. Az emberek elvesztették az érdeklődésüket a néptánc és a magyar kultúra iránt, sehová nem hívják fellépni a csoportot, így a bezárás veszélye fenyegeti a táncházat. A táncos fiatalok azonban nem hagyják bezárni a Padkaporos Házat, ahol annyi szép, közösségépítő élményben volt részük, szinte a második otthonukká vált. Egy veszélyes küldetéstől sem riadnak vissza, hogy megmentsék a néptánc félegyházi fellegvárát, ezért Rózsa Sándor elveszett kincse nyomába erednek. Az írások szerint ugyanis a betyárok 1868 decemberében Félegyháza határában kiraboltak egy vonatot, de a kincs elveszett és azóta sem találták meg.

Bár a történet fő szerzője Kasztel Antal, a darab végleges megformálásában a szereplők is bőven kivették a részüket. Sőt, a díszletet is maguk készítették. Az örömteli, közös munka eredménye pedig a magyar kultúra napjához méltó, színvonalas előadásban mutatkozott meg pénteken a művelődési központ színpadán. A táncjátékban szerepeltek a fiatalok szülei, Gulyás László, vándormuzsikus, a Padkaporos Táncház alapítója, és Rónaszéki Gábor, plébános is. A talpalávalót Patyi Zoltán és zenekara szolgáltatta. A táncokat Kátai Tibor, koreográfus tanította be.

Negyedszázada alakult a Padkaporos Táncegyüttes 

Az előadás sikere csakis a nagyszerű gyerekeinknek köszönhető, akik nem hagyták magukat, kiálltak azért, amiben hisznek és megtalálták a kincset, és nem csak azt a ládányi kincset – fogalmazott az előadás végén Gulyás László, a Padkaporos Táncegyüttes alapítója. Elmonda, az együttes közel negyedszázada alakult olyan lelkes táncházba járó fiatalokból, mint akiket most itt a színpadon is láthattak. Nevünket nagyszüleink hagyatékából vettük, akik padkaporos bálakban táncoltak, mulattak, porozták össze a búbos kemence padkáját. Együttesünk élteti, ápolja, gyermekeinknek továbbadja e hagyományokat. Törekszünk arra, hogy táncaink mellett meséinket, hagyományainkat, jeles napokhoz kötődő szokásainkat is megőrizzük. Rohanó világunkban ezeket az ünnepeinket, őseink múltját büszkén megülhessük és megélhessük – hangsúlyozta Gulyás László. Hozzátette, az elmúlt mintegy 25 év alatt az együttes sokfelé hírét vitte Félegyházának. A városi ünnepségek mellett – melyek legtöbbször résztvevői, de néha szervezői is, mint például a Libafesztivál, a Kunsági Néptánctalálkozó vagy Bajuszfesztivál – szerepeltek a környék sok más településén. Európa számos országában mutatták be táncainkat, kultúránkat. Utánpótlás csoportjaik lévén már óvodás és kisiskolás kortól ismerkedhetnek a félegyházi és környékbeli gyerekek táncainkkal, népi játékainkkal. Tánccsoportjaik mellett az ének, a citera és horgoló csoport is aktívan tevékenykedik együttes életében.