Házszenteléssel ünnepelték vízkereszt napját a kecskeméti Wojtyla Barátság Központban

Vízkereszt napja, január 6-a a katolikus egyház egyik legfontosabb és legrégebbi ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja – amikor is le kell bontani a karácsonyfát. De valójában nem csupán erről emlékezetes, számos más népszokás is kapcsolódik hozzá. Ilyen többek között a házszentelés is, amelyre a Wojtyla Barátság Központban évről évre sor kerül. Az idei év elején sem volt ez másképp. Csütörtökön – a jó szokásokhoz híven ebéd előtt – összegyűltek a közösség tagjai, hogy együtt emlékezzenek meg a napkeleti bölcsekről, valamint Jézus Krisztus megkereszteléséről.

Farkas Pál, a népkonyha programszervező munkatársa elsőként köszöntötte a jelenlévőket és a meghívott vendégeket: Lévai Jánosné tanácsnokot és önkormányzati képviselőt, Pintérné Farkas Csillát a Pintér Művek képviseletében, Szabó Csabát és Kiss Dénest az Akasztói Horgászpark és Halascsárda nevében, Oskolás János költőt, Kő Ferenc festőművészt, valamint Zirig Kristóf atyát. Rövid beszédében kitért a vízkeresztnapi ünnepi szokásokra, majd átadta a szót Lévai Jánosnénak, aki megosztotta a jelenlévőkkel ünnepi gondolatait.

A tanácsnok Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester, valamint saját nevében köszöntötte az összegyűlteket. Kiemelte, a házszentelés jelentősége többek között abban rejlik, hogy ezáltal érezzük, nem csupán a templomban, de otthon, a saját házunkban, a családunk körében is jelen van velünk az Úr. 

– A házszentelés egyben családi áldás is, mert az egységet, a szeretetet sugározza. 

A vallás közügy, mert kihat a közösségre, jótékony hatása van. Erre a legszebb példa a Wojtyla Barátság Központ közössége, hiszen azok a keresztény értékek, amelyek a vezetőségben ott rejlenek, megjelennek a közösség többi tagjánál is – fogalmazott beszédében Lévai Jánosné, zárásképpen pedig minden jelenlévőnek jó egészséget, valamint az itt jelenlévő szeretet és összetartó erő megmaradását kívánta. 

Ünnepi gondolatai után Farkas P. József igazgató szólalt fel, aki arra kérte a közösség tagjait, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek meg nemrégiben elhunyt egyik legfőbb támogatójukról, Molnár Ferencről. Ezt követően Szabó Csaba az Akasztói Horgászpark és Halascsárda nevében kívánt jó étvágyat az általuk elkészített ebédhez. 

Végezetül Zirig Kristóf atya rövid beszédet követően megtartotta a ház- és vízszentelő szertartást, melynek keretein belül körbejárta az intézményt, szentelt vizet locsolva a jelenlévőkre, valamint az összes házban megtalálható helyiségre. 

Az atya ezt követően szentelt íróeszközzel felírta az ajtó szemöldökfájára – a népi hagyományoknak megfelelően – az évszámot, valamint a hozzá tartozó betűkombinációt: 20 + C + M + B + 22 (Christus Mansionem Benedicat, azaz Krisztus áldja meg e hajlékot!)

A wojtylások közös imádsággal az erényes közösségi életért, valamint a Gonosz cselekvéseinek távoltartásáért is könyörögtek, majd elfogyasztották az akasztói csárda által elkészített déli ebédet.