Közismert olvasóinkat kérdeztük az óévről

Vass Roland könyvtárvezető (Szabadszállás): – Könyvtárosként és magánemberként is bíztam abban, hogy a 2021-es év talán könnyebb lesz az előzőnél. Sajnos ez nem így történt. Ez az év is bővelkedett nehézségekben, kihívásokban. Kolléganőmmel egész évben azon dolgoztunk, hogy településünk lakói, olvasói minél könnyebben vészelhessék át a nehezebb időszakokat. Akinek segítségre volt szüksége, hozzánk bátran fordulhatott, és büszkén mondhatom, hogy – bár kaptunk kihívást jelentő feladatokat – a többség elégedetten távozott. Kérdéses volt, hogy a tavalyi év, a kényszerű zárvatartás után az emberek mennyire fordulnak el a könyvtártól, az olvasástól. Örömmel konstatáltuk, hogy inkább a fordítottja történt. Főleg a gyerekek tértek vissza intézményünk falai közé, hiszen rekordforgalmú éven, telt házas programokon vagyunk túl. A növekvő egyéb terhek és feladatok mellett azért igyekeztem minél több időt a családommal, szeretteimmel eltölteni, ami sajnos nem sokszor sikerült. Ezért is bízom egy könnyebb, egészségben gazdag új évben, ami mindannyiunk számára sokat jelentene. 

Szanyi Ferenc református lelkipásztor (Apostag): – Ennek az esztendőnek ezzel az igével indult a gyülekezet: „Ha félek is, benned bízom, Istenem!” (Zsoltárok Könyve 56,4). Azért választottuk ezt az igét, mert olyan időket élünk, amikor a félelem úrrá lesz az emberen. Bizonytalan a jövő, nem tudjuk, mit hoz a holnap, csak azt, hogy Isten kezében, így biztos kezekben van. Szeretnénk mi is egyre inkább Istenben bízni, benne reménykedni, belé kapaszkodni, hogy sok félelem, baj, nyomorúság közepette is valljuk, nagyobb ő, mint a mi félelmeink. Meg is tapasztaltuk ezt az áldást, mert minden programunkat meg tudtuk valósítani. Három tábort, egy fesztivált és egy gyülekezeti kirándulást szerveztünk, amire nagyon sokan jöttek el. Isten nemcsak a gondjainknál nagyobb, hanem az álmainkat is tudja, és meg is adja, amire szükségünk van. Így nyertünk meg hét pályázatot, melyekből nagyon sok minden megújult. Végül pedig megadatott legtitkosabb vágyunk beteljesülése is: teljes egészében megújíthatjuk templomunkat, ami idén 215 éves. Reménységgel tekintünk előre a jövőbe, és készülünk 2026-ban a gyülekezet fennállásának 400. évfordulójára, amit megújult környezetben tehetünk meg. Mindezért legyen övé a dicsőség! 

Kis Gábor parasportoló (Tass): – A 2021-es évem igazán emlékezetesre sikerült. Bár nem hittem, hogy ez velem valaha is megtörténhet, idén mégis megnősültem. És teljesült egy nagy álmom, parasportolóként eljutottam a Berlin Marathonra és egyedüli magyar handbike-os versenyzőként képviselhettem hazámat és szűkebb pátriámat, Tasst is. Hálás vagyok, amiért a családomat és a barátaimat elkerülte a járvány súlyosabb változata. Annak is nagyon örülök, hogy itt élhetek, ebben az alföldi faluban, mert a természet mindig elérhető közelségben van. Kedvünk szerint letekerünk a Dunához, valamelyik csatorna partjára vagy éppen ki a pusztába. Idén a családommal rákaptunk a sárkányozásra is. Csodálatos érzés, ahogy ülök a kerekesszékemben, a sárkányom pedig fenn táncol az égben, a felhőket súrolva. Kicsit úgy érzem ilyenkor magam, mintha én is repülnék. Minden kedves alföldi lakosnak javaslom, hogy próbálja ki. A szelek igencsak kedvezőek ehhez a sporthoz errefelé. 

Honti Roland zenész (Kunszentmiklós): – Nagy várakozással indultam neki a 2021-es évnek, komolyan reménykedve abban, hogy minden visszaállhat a régi kerékvágásba, de hamar szembesültem azzal, hogy ez nem így lesz. A 2021-es év számomra a felismerés és a szembesülés éve volt. A véglegesen megváltozott mindennapok rávilágítottak, ideje mérlegre tenni az eddig megszokott értékeket, és számot vetni: mi az, ami a jövőben fontos lehet, illetve mik azok a dolgok, amiket el kell engednünk. Zenészként és magánemberként is soha el nem képzelt változásokat hozott ez az időszak. Megtanultam, hogyan lehet a kevesebb is több, meg kellett találnom az egyensúlyt a munkám, az emberi kapcsolataim és az eddigi életemet teljesen kitöltő zenész lét között. Végleges, visszavonhatatlan történések éve volt, amelyek a mindennapjainkra bélyeget nyomó vírushelyzet elmúlása után is végigkísérnek már. A zenei életben a 2020-as évben megszokott raktárkoncerteket 2021 közepére végre felváltották újra az élő koncertek, melyek nagyban segítették a felgyülemlett feszültség leküzdését, mind a zenészek, mind a helyi zenerajongók körében. Reményeim szerint mindez hozzájárult ahhoz, hogy a 2020-as év nehézségei valamelyest elfelejthetők legyenek, és talán enyhülést is hozott mindenki életében. 

Harmati Lilla védőnő (Solt): – Egészségügyi dolgozóként a 2021-es év vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Szakmám alapja a családokkal való személyes kapcsolattartás, a várandósság kezdetétől nagyjából a gyermek tizenhat éves koráig, családlátogatások, tanácsadások alkalmával. Ezt ebben az évben is a Covid-járvány jelentősen megnehezítette, sokszor lehetetlenné tette, előtérbe került az online kommunikáció. Ennek ellenére úgy érzem, sokkal szorosabb kapcsolat alakult ki az általam gondozottakkal, még inkább megbíztak bennem, mindenben kikérték a véleményemet, hagyatkoztak a tanácsaimra, sokszor még a nagyszülők problémáival kapcsolatban is. Amikor a családommal karanténba kerültünk, hihetetlen volt az a törődés, aggódás, amit éreztettek velem. Külön öröm, hogy az idei évben több gyermek született Solton, mint tavaly. Családanyaként és védőnőként az év utolsó napjaiban azt kívánom mindenkinek, hogy a rohanó világunkban legalább az ünnepek alatt tudjanak kicsit lassítani és a családjukkal minél több minőségi időt tölteni. 

Fodor Benjamin vállalkozó, hagyományőrző (Szalkszentmárton): – Nem könnyű a helyzete az embernek, akinek össze kell foglalnia a 2021-es évet. Mégis bátran teszem, hiszen úgy érzem, a várt eredményeket sikeresen teljesítettük a nehézségek ellenére is. A munkában szerencsére nem volt fennakadás, de a szórakozás terén meglehetősen visszafogott voltam. A farsangi bulik elmaradtak, a barátokkal ritkán találkoztam. Szerencsére a családi ünnepeket meg lehetett tartani. Nyárra már jobb lett a helyzet, kirándultunk a Balatonra, augusztus első hetére megkaptuk unokánkat, akivel nagyon jó programokban, sok fürdésben és esti sétákban volt részünk. A jövő évben is hasonló hazai nyaralást szervezek. Örömömre szolgál, hogy a gyermekeim nagyon kedvelik, ha játszom nekik a zongorámon. A munkámat és a zenélést is hobbinak tekintem, ezért könnyen veszem az akadályokat. Mint családapának a szeretet és az összetartozás, a barátokkal a tisztelet és egymás kölcsönös megbecsülése fontos nekem. A közéletben ma már ritkán veszek részt. Újjászerveztem 10 éve a szalkszentmártoni tánccsoportot, a közösség összetartása szempontjából jól sikerült, mert már két csoport is van a községben, és a legszebb az, hogy mindkettő jól működik.