Visszaadják az autós forgalom számára a kalocsai Szentháromság teret

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye tíz éve zajló Szentháromság téri beruházásait egy érvényben lévő megállapodás szerint ez év végéig kellene lezárni, ám a hétfőre összehívott rendkívüli testületi ülésen kiderült, hogy erre aligha kerül sor. A grémium előtt megjelenő dr. Bábel Balázs érsek és Vörös Márta főépítész némi meglepetést okozva nem a tér munkáinak befejezéséről indítványozott tárgyalást, hanem arról próbálta meggyőzni a jelenlévőket, hogy miért nem szabad visszaengedni a térre az azon korábban áthaladó közúti forgalmat. A közlekedés eltereléséhez két ingatlan felajánlásával, majd az útépítés finanszírozásával és lebonyolításával járulnának hozzá, hogy ilyen módon óvjanak meg egy új régészeti fel­fedezést.

Dr. Filvig Géza polgármester az ülésen felidézte: az érsekség beruházásai a Nagyboldogasszony-főszékesegyház felújításával kezdődtek, 2011 augusztusában, majd a tér feltárásával és újjáépítésével folytatódtak 2016 februárjától. Utóbbi ütem a mai napig tart, és a városnak van érvényben lévő megállapodása az érsekséggel arról, hogy a munkálatokat 2021. december 31-ig be kell fejezni, a teret pedig vissza kell adni a közúti forgalomnak.

Ehhez képest a rendkívüli testületi ülésen egy elkerülő út terve merült fel, azzal a céllal, hogy a belváros gépjárműforgalma ne haladjon át a Szentháromság téren. Dr. Bábel Balázs is szót kért, hogy emlékeztesse a megjelenteket: mindig ellenállt azoknak a kéréseknek, amelyek a székhelyének Kecskemétre helyezését javasolták. Erre Kalocsa ezeréves történelmének „visszaállítása” miatt mondott nemet, hiszen legfeljebb az egyházi épületek felújítása lett volna a dolguk, ám belevágtak a tér feltárásába, majd felújításába is. Felvezette, hogy a tér történelmi kincseinek megóvása érdekében egy elkerülő út kialakítására lenne szükség, és azt ajánlotta fel, hogy az egyházmegye tulajdonában lévő Katona István-ház, illetve egykori Korona Étterem (Huber-ház) udvarából közel ezer négyzetmétert átengedve közutat építenének. Az elképzelés egy olyan elkerülőről szól, ami a Kossuth Lajos utcát és az Ecetgyár utcai körforgalmat kötné össze úgy, hogy sem a Kossuth utca, sem pedig a Szent István király út felől érkező forgalom nem haladna át a Szentháromság téren.

Az átvezetés egy újonnan felfedezett, Magyarországon egyedülálló, 13. századi kápolna­koszorú megóvása érdekében készülne, újabb állami forrásból, amihez Kásler Miklós miniszter elvi támogatására hivatkozva 800 millió forintot kérvényeztek a miniszterelnöktől.

A szintén felszólaló Vörös Márta főépítész hangsúlyozta: a mai templom szentélye mögött húzódó második székesegyház falai mindössze 40 centiméterre húzódnak a korábbi úttest alatt, így szükségesnek tartja a forgalom végleges elterelését, amihez a városatyák támogatását kérte.

Dr. Körmendy Szabolcs képviselő emlékeztetett:

A szóban forgó építmény 900 éve hever a földben, és mintegy 300 éve fut felette közút, így nem érti, hogy miért pont mostantól szenvedne kárt a forgalom miatt.

Kifejtette: „ad hoc változtatásokkal” halad a térberuházás, és nem látni, hogy a munkálatok milyen tervezés mentén haladnak, holott az ülés témája már rég nem az kellene legyen, hogy milyen leletre hivatkozva tolják ki újra a határidőt, hanem arról, hogy a kalocsaiak „mikor kapják vissza a terüket”. Körmendy Szabolcs szerint „elfogadhatatlan”, hogy a megállapodást egy hónappal a határidő lejárta előtt akarják megmásítani, hogy másik terv lépjen a helyére.

Dr. Vincze András városatya arról érdeklődött a főmérnöktől, hogyha az önkormányzat rábólintana a terelésre, akkor az érsekség hogyan garantálná a források beérkezését, és milyen határidővel készülne el az új út, mert felmerült benne a gyanú, hogy a testületi jóváhagyás a munkálatok évekkel történő kitolódását eredményezné. Utóbbi felvetést Vörös Márta cáfolta, mondván, legfeljebb hónapokról lehet beszélni, bár az engedélyezési eljárások hosszára nincs ráhatása.

Dr. Bagó Zoltán képviselő közölte: el kellene ismerni, hogy az egyházmegye képességeit meghaladja a projekt. Szerinte elnézést kellene kérni, és helyrehozni, ami elromlott, mert az érsekség állandósított a belvárosban egy dugóhelyzetet, amit „az emberek nem tűrnek tovább”.

Vörös Márta a képviselők általános elutasítása láttán közölte: a tér minden pontja alkalmas arra, hogy gépjárműforgalom haladjon rajta, és ennek ideiglenes megoldására december végéig van is mód. Jelezte ugyanakkor, hogy több képviselő felvetésével egyetértve napirenden tartja az elkerülő út kérdését, mivel nem annak megépítése, hanem az előkészítés hiánya és az év végi határidő eltolása ütközött ellenállásba. Magyarán: később megvalósulhat a teret elkerülő közút, ám emiatt az önkormányzat nem tolerál további csúszásokat, és 2022. január 1-jétől kéri a tér kétirányú járműforgalmának visszaállítását.

A képviselők 12 igennel, egyhangúlag fogadták el a terület visszaadását az év végi határidővel rögzítő határozatot.