Oltárszentelő misét tartottak a kelebiai templomban

A kelebiai Krisztus király templom közadakozásból épült, Petrovácz Gyula pesti mérnök tervei alapján, kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a település megalakulását követően, 1925-ben, a trianoni békediktátum aláírása után négy és fél évvel. A templom meglehetősen gyorsan, 1928 decemberére épült meg.

Vasárnap, Krisztus király ünnepén szentelték fel a templom új oltárát, amelyhez a tölgyfát Kákonyi Pál ajánlotta fel és Tisch János, a kalocsa-kecskeméti Nagyboldogasszony-főszékesegyház sekrestyés asztalosmestere készítette el. Az új oltár elkészítéséhez többen adakoztak, volt egy névtelen adományozó is, aki több mint félmillió forintot ajánlott fel.

Az eseményen Maczkó József polgármester köszöntötte Bábel Balázs érseket és az ünnepi alkalomra összegyűlt híveket. A település vezetője köszöntőjében utalt arra, hogy Kelebia a trianoni határ déli végén helyezkedik el, Szabadka közelségében, és arra kérte a püspököt, hogy adja áldását a település lakóira, akik megfogalmazása szerint Kis-Magyarország peremén élnek és próbálnak közösséget teremteni.

Bábel Balázs szentbeszédében megemlékezett arról, hogy Krisztus király vasárnapja Kelebián különösen is nagy ünnep, hiszen a trianoni békediktátum után a pusztaságban megépített templomot Krisztus királyról nevezték el, az ő védnöksége alá helyezték, azt követően, hogy 1925-ben XI. Piusz pápa elrendelte ezt az ünnepet.

– Akkor még október utolsó vasárnapján tartották, aztán később az egyházi év végére került az akkor liturgikusan új, de mondanivalójában ősi ünnep, Krisztus királysága lett az itteni nagyon kifosztott és sok szenvedésen átesett népnek a védnöke – emlékeztetett az érsek, aki elmondta, hogy az új oltárba a Szent Koronát hozó Szent Asztrik, a kalocsa-kecskeméti egyházmegye első érsekének ereklyéjéből került egy parányi rész.

– Ezzel is mutatva az oltár értékét és szentségét. Az oltár külső jele az áldozatnak, de a belső áldozatnak látszódnia kell, mert az áldozat tudja megmutatni Isten iránti igazi hódolatunkat és tiszteletünket – mondta Bábel Balázs, aki a szenteltvízzel megáldotta és megszentelte az oltárt, valamint az új liturgikus eszközöket és a kiosztásra váró Szent Erzsébet-kenyereket is.