Közösségkovácsoló avargyűjtésre jöttek össze az Árpádvárosban

A megmozdulást Balla Éva, a 3. számú Lakásszövetkezet elnöke hirdette meg három hete a Rávágy tér 2., 4., 6. és 10. számú házak lakóinak. Eleinte csak páran jelentkeztek, aztán egyre többen, míg végül közel harmincan vettek részt az őszi munkában – óvodástól egészen a nyolcvan pluszosokig.

Természetesen mindenki annyit dolgozott, amennyit fizikailag bírt és ahogy ideje engedte. A leveleket a Városüzemeltetési Kft. által biztosított nagyméretű bigbag zsákokba szedték.

– Az ismert, hogy a helyi szabályok szerint mindenki köteles az ingatlanát határoló zöldfelületet az úttestig rendben tartani. Szerettük volna rendbetenni az előkerteket a házak előtt, ezért szerveztük meg az igazgatósági tagokkal az avargyűjtést, de más célunk is volt. Úgy láttuk, jó lenne közösséget is megmozgatni, hiszen a 168 lakásban igencsak kicserélődtek a lakók, sokan nem ismerik személyesen egymást. Ugyan a közösségi oldalon lájkoljuk a másik megosztásait, például süteményét, de szerintem egy ilyen csapaterősítő nap a munka mellett alkalmat ad a beszélgetésekre is, és ezután a sütiből talán már kóstolót is fognak vinni egymásnak a szomszédok, ismerősök. Úgy gondolok, nagyon fontosak az ilyen emberi kapcsolatok. Szerintem klassz kis csapatot sikerült összehoznunk és úgy láttam, mindenki jól érezte magát – mondta Balla Éva. Mint tőle megtudtuk, reggel segített a gereblyézésben dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester és Szlávik József, a Közösen egy tisztább Kecskemétért csoport vezetője is.

Erősítést a Széchenyivárosból is kaptak a Rávágy tériek: Szamler László, a Zöld és Pont Civil Társaság vezetője érkezett kis csapatával.

– Lassan egy éve a Széchenyivárosban sikerült összehoznunk egy jó közösséget. Olyan kezdeményezéseket szervezünk, amelyek szebbé, jobbá, élhetőbbé teszik a környezetünket: közterületeket takarítunk, virágot, fát ültetünk. Minderről beszámolunk a közösségi oldalunkon és szerencsére híre megy a médiában is, ennek nyomán már sokszor kaptunk visszajelzést, gratulációt más városrészekből, hogy értékelik a munkánkat, és felkéréseket is, hogy milyen jó lenne, ha náluk is lennének hasonló programok. Eleinte ezekre azt tudtuk válaszolni, hogy egyelőre a Széchenyiváros igen nagy területére van csak kapacitásunk, de aztán elgondolkodtunk, hogy ha a társaságunkból akárcsak ketten hozzá tudunk tenni valamit más közösségek erőfeszítéseihez, miért is ne? Így jutottunk el ide is, Évi meghívására. Ami itt fogadott minket, az példaértékű: lelkes, szorgalmas embereket láttunk, akik szeretnék, ha ha környezetük tisztább rendezettebb lenne, és megteszik, ami tőlük telik, nem csak arra várnak, hogy valaki más csinálja már meg. Ez véleményem szerint előremutató gondolkodás – mondta Szamler László.