A koraszülött gyermekeket és családjaikat ünnepelték Kecskeméten

A Korábban Érkeztem Alapítvány idén ötödik alkalommal ünnepli a november 17-én tartandó Koraszülöttek Világnapját, ez alkalomból pedig szerda délelőtt egy különleges programra, a PICurka Klubra várták a családokat a Koramentorházban.

– Az ünneplés mellett a világnap másik célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a koraszülés egy létező dolog, méghozzá nem is túl ritka. Fontos, hogy ezekről a kezdeményezésekről mindenki hírt kapjon, hiszen jelenleg is nagyon sok ember áll az inkubátorok mellett a kórházakban, és aggódik a gyermekéért. Ha ők tudomást szereznek rólunk és erről a napról, erőt kapnak ahhoz, hogy kibírják az előttük álló, vagy már zajló harcot és tudják, jövőre akár már ők is velünk együtt ünnepelhetnek – hangsúlyozta Pusztai Henriett, a kecskeméti Koramentorház szupermentora és egyben sorstárssegítő édesanyja.

Mint elmondta, akik hozzájuk érkeznek, tulajdonképpen hazajönnek. Hiába nem ismerik egymást, mégis egy nagy családot alkotnak. – Ugyanazon a hullámvasúton ülünk vagy mentünk át, amire egyikünk sem akart felszállni. Pontosan ezért fontos ez a nap, hogy együtt tudjuk megünnepelni azokat, akik hasonló dolgokat éltek át, mint mi – tette hozzá.

A koraszülés Magyarországon jelenleg népbetegségnek számít, ugyanis nagyjából nyolcezer baba érkezik korábban a vártnál, ami minden tizedik gyermeket jelenti. A világon ugyanakkor nagyjából 15 millió baba jön világra koraszülöttként, ebből 1 millió gyermeket a szülei haza sem tudnak vinni, mert még az inkubátorban elveszítik. – A koraszülés gyakorisága az orvostudomány fejlődésével együtt nőtt, de ez bármennyire is szörnyen hangzik, tulajdonképpen azt jelenti, hogy egyre több babát tudnak megmenteni, így akit korábban elveszítettek volna, az most koraszülöttként esélyt kap az életre – magyarázta a statisztika pozitív oldalát Pusztai Henriett.

Éppen ezt a szellemiséget hivatott képviselni a Koramentorház. – Néhány család minden héten itt tölt nálunk napi egy órát, de vannak olyanok is, akik egy krízishelyzet esetén keresnek fel bennünket. Olyankor előfordul, hogy többé nem találkozunk, de a tudat megmarad bennük, hogy bármikor fordulhatnak hozzánk és tárt karokkal fogadjuk őket – fejtette ki a szupermentor, aki néhány szülőhöz és a díszlethez hasonlóan lilában fogadta a PICurka Klubra érkezőket.

A lila szín a koraszülöttség nemzetközi színe és elsősorban annak reményét jelképezi, hogy a koraszülött intenzív osztály után is van élet.

– Koraszülő édesanyaként úgy gondolom, számunkra ez egy megfogalmazhatatlan, de nagyon is fontos szimbólum. A mi életünkben azt a rózsaszín ködöt, ami a várandósságot általában körülveszi, felváltotta egy lila köd, amikor bekerültünk az intenzív osztály rémisztő és fertőtlenítőszagú falai közé. Azóta számomra is sokkal többet jelent – idézte fel emlékeit Pusztai Henriett. Hozzátette, ez tulajdonképpen az összetartozás jele, nagyon fontos kapcsolódási pont.

A koramentorházas családok gyakran érkeznek a Rákóczi utcai épület falai közé, több gyermek és szülő már jól ismeri egymást a jelenlévők közül is. Szerda is remekül szórakoztak kicsik és nagyok a lila lufik, a gyurma, a fejlesztő játékok, a rágcsa és egymás bűvöletében.

– Erre az alkalomra kézműveskedést terveztünk. Mindenképpen szerettük volna, ha a gyermekek maguk készítenek valamit, a szülők pedig segítenek nekik ebben, majd hazavihetik, hogy legyen egy emlékük erről a napról. Ez a terv félig megfőlt, ugyanis picivel nagyobb korosztályra számítottunk, de szerencsére a kicsik is ügyesen vették az akadályokat és gyönyörű szivárványok készültek – mondta el Pusztai Henriett. – Próbáltunk vidám dolgokat kitalálni, hogy ez a nap ne a szomorú emlékekről szóljon, hanem arról, egyszer igenis ki fog sütni a nap és minden rendbe jön – zárta gondolatait Pusztai Henriett.