Több település is megkapta az Energiahatékony Önkormányzat Címet

A Virtuális Erőmű Program Áder János köztársasági elnök által fővédnökölt és az Európai Bizottság által a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választott fenntarthatósági kezdeményezés, melynek célja, hogy a partnerek energia- és szén-dioxid-megtakarításait pályázatain és projektjein keresztül összegyűjtse, bemutassa, jó példáikat megossza és díjazza.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a program védnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának alapító elnöke beszédében felidézte: a Virtuális Erőmű Program 10 éve indult, olyan időszakban, amikor a globális túlfogyasztás napja augusztus végére esett; de 2021-ben ez a nap már június 8. volt.

A túlfogyasztás áthatja az életünket, ez vonatkozik az energiafogyasztásra is, ezt célozza a Virtuális Erőmű Program is, ami a megelőzést és a megtakarítást szolgálja a fenntartható környezet érdekében.

A díjátadón elhangzott: „Létrejött az a szemlélet, hogy a legtisztább energia az, amelyet nem fogyasztunk el, és meg sem termelünk.”

A díjátadón Energia­haté­kony Mentor Vállalat díjakat, Energiahatékonysági Mentor Szervezet díjakat, Energiatudatos és Energiahatékony Vállalat díjakat, energiatudatos önkormányzat elismeréseket, energiatudatos iskola, valamint energiahatékony iskola elismeréseket adtak át.

Energiahatékony Önkormányzat Címet kaphatnak azok az önkormányzatok, amelyek a kész terveken és benyújtott pályázatokon túl megvalósított és lezárt energetikai beruházásokkal, így mérhető megtakarításokkal vagy mérhető megújulóenergia-termeléssel rendelkeznek.

Idén Bács-Kiskun megyéből négy település, Kiskunhalas, Mélykút, Kiskunmajsa és Kunadacs önkormányzata nyerte el egy évre az Energiahatékony Önkormányzat Címet, amit megkapott maga a megyei önkormányzat is.

– A cím feladattal is jár – hívta fel a figyelmet Kuris István László, Kiskunhalas alpolgármestere, aki hírportálunknak elmondta, hogy a halasi önkormányzat a továbbiakban is különös figyelmet fordít a jövő generációk életminőségének javítására, a klímaváltozás elleni küzdelemre.

– Legyen szó akár a település közintézményeinek energiamegtakarítást jelentő épületfelújításairól, napelem­park-beruházásokról, akár az egyre ritkábban rendelkezésre álló csapadékvíz összegyűjtéséről és tudatos felhasználásáról – fűzte hozzá a városvezető, aki elmondta azt is, hogy Kiskunhalason az önkormányzati és más közintézmények közel kilencven százaléka átesett az energetikai felújításon, új külső szigetelést, nyílászárókat kaptak az épületek, amelyeket napelemekkel is elláttak, valamint korszerűsítették a fűtésrendszerüket is.

Kevesebb energiát használnak

Kovács Tamás, Mélykút polgármestere arról számolt be, hogy a településükön úgyszintén megújult az iskola, a sportcsarnok, a könyvtár és a városháza épülete is. – Az energetikai beruházások során az épületszigetelések és napelem­rendszerek kiépítése mellett – amely része egy, a település szélén működő napelemerőműnek – komoly hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások felhasználása is, így például több helyen biomasszával fűtenek a közintézményekben, amely a gázenergiát váltja ki – fejtette ki a polgármester.