Szimulációs laborban gyakorolhatnak a rezidensek, ápolók Kecskeméten

13 milliárd forintot biztosít a kormány az országos skill laborhálózatra, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumi partnerségben hoz létre. Minderről prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter beszélt szerdán Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Kórházban tett látogatása során, ahol megnézte és átadta az újonnan kialakított szimulációs labort.

– Az egészségügyi munka minősége nyilvánvalóan meghatározza a beteg sorsát, vagyis kulcskérdés a képzés minősége

– jelentette ki a miniszter.

Mint Kásler Miklós elmondta, rengeteg új technológia születik az egészségügyi ellátás területén, amelyekre fel kell készíteni a medikusokat, nővéreket, rezidenseket, de egy-egy új technológia esetén nem árt, ha az orvos is tud gyakorolni. Hangsúlyozta: rendkívül valósághű körülmények között lehet szimulálni az új skill laborokban a beavatkozásokat.

Kecskeméten összesen közel 270 millió forintból valósították meg a labort a hotelépület 6. emeletén, ebből 30 millió forint volt a kivitelezés és 238 millió az eszközpark a kamerahálózattal, az oktatókórházak közötti közvetlen videókapcsolat biztosításával, az informatikai háttérrel, de eszköz beszerzésre még 190 millió forint támogatás áll rendelkezésre jövőre – erről már dr. Svébis Mihály, a kórház főigazgatója beszélt.

Mint tőle megtudtuk, körülbelül 200 négyzetméteren alakították ki az oktatásra szolgáló labort. A műtő blokk, orvosi rendelő, operációs helyiség, szemináriumi előadó és kiszolgáló helyiségek mellett demonstrációs egységek, felnőtt- illetve gyermek ellátáshoz szükséges eszközökkel felszerelt szobák találhatóak.

A laborban elsajátíthatók az általános orvosi és szakorvosi gyakorlat alapvető műfogásai, mint például az újraélesztés, a perifériás érkanülálás, sőt a legkorszerűbb műtéti eljárások technikájában is rutint szerezhetnek az orvosjelöltek és az egészségügyi szakdolgozók. A bejáráskor egy idős férfi ellátását mutatták be, akinél légzési elégtelenség lép fel, ezért intubálni kell, és vénabiztosításra is szükség van. Mint megtudtuk, a gépeket be lehet programozni különböző szituációkra, rosszullétekre, és a monitoron megjelenik, figyelemmel követhető, hogy a beavatkozás, így például a gépi lélegeztetés elérte-e a kívánt hatást. Az egyik beteget szimuláló baba annyira valósághű, hogy akár el is kékül a nyelve, a pupillái pedig szűkülnek-tágulnak, de szimulálható rajta epilepsziás görcs vagy ritmuszavar is. A műtőben laparoszkópos műtétekre is készülhetnek a rezidensek, gyakorolhatják a varrást a varrópadon, egy másik szobában pedig rendelkezésre állnak különböző életkorú gyermekeket modellező babák is.

Dr. Svébis Mihály arról is beszélt, hogy a projekthez tartozó elméleti képzéseket négy témakörben kezdték meg: hólyagkatéterezés, újraélesztés, perifériás vénabiztosítás, és invazív- illetve non-invazív lélegeztetés.

A kurzusokon résztvevők száma már meghaladta az ezer főt, annak ellenére, hogy a járvány miatt az oktatási programokat át kellett alakítani. Az újratervezés után a szakorvosok, rezidensek, szakdolgozók napi 6 órában vettek részt az oktatásban. Jelenleg egy sebész főorvos, egy aneszteziológus szakorvos és nyolc diplomás ápoló alkotja az instruktori, azaz oktató csapatot a kecskeméti kórházban, de ezt a létszámot bővíteni fogják. Svébis Mihály kiemelte, hogy a skill laborban a meglévő tudást is bővíteni tudják kollégái, és a magas színvonalú eszközökön való gyakorlással növelhetik a beavatkozás biztonságát.

A sajtótájékoztatón részt vett dr. Salacz László és dr. Zombor Gábor országgyűlési képviselő, valamint dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester is.

Dr. Zombor Gábor – a kórház volt főigazgatója – is üdvözölte a fejlesztést, mondván, az első tíz-húsz műtétnél még nagyon izgulhatnak a kezdő orvosok, nagy a stressz, ezért számukra is kiváló lehetőség, hogy tudnak gyakorolni. Hozzátette, a laborhálózat legnagyobb támogatói a rezidensek voltak, és örül, hogy a fiatal szakemberek képzése ma már ilyen környezetben valósulhat meg. Összegzésül kijelentette: az egész fejlesztés legnagyobb nyertesei a betegek lesznek.