Letették az épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal alapkövét Kiskunhalason

Palkovics László, a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséért felelős kormánybiztos, innovációs és technológiai miniszter, Tomislav Momirović, a Szerb Köztársaság építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős minisztere, Homolya Róbert, a MÁV-Volán-csoport elnök-vezérigazgatója és Bányai Gábor, Kiskunhalas és térsége országgyűlési képviselője közösen helyezte el az épülő vasútvonal alapkövét.

Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét péntek délelőtt a kiskunhalasi állomáson a Budapest–Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti szakaszon elkezdődött a szükséges szakanyagok, betonaljak, zúzottkő és sín szállítása, illetve tárolása – elsőként Kisszálláson. Majd ezt követi a munkaterületek előkészítése a meglévő, elhasznált állapotú vasúti pálya elbontásához. A korszerűsítés több mint 150 kilométeres szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével –

összesen 339 kilométer hosszan újul meg a vágány.

A kivitelezés előkészítő szakasza az elkövetkező hónapokban nem érinti a vasúti utazást, a vonatok továbbra is a meghirdetett menetrend szerint közlekednek.

6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható

Palkovics László, a Budapest–Belgrád projekt kormánybiztosa, innovációs és technológiai miniszter a kiskunhalasi alapkőletételen elmondta, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése egyszerre gyarapítja a nemzetgazdaságot, a hazai zöld közlekedéstechnológiát, bővíti a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatokat is. Rámutatott: a kötött pályás teherszállítás versenyképességének megerősítése hozzájárul a közlekedészöldítési erőfeszítések sikeréhez és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez is.

A miniszter szólt arról is, hogy a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a vasút áll és ezt mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a jövőben mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható. Ebből mintegy 2000 milliárd forintot a gördülő állomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szán a kormány.

– A hazai vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy Magyarország a földrajzi helyzetéből adódó lehetőségekkel élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A tranzitkapacitások jobb kihasználtságának feltételét és eszközét az jelenti, ha a lehető legnagyobb mértékben kapcsolódunk be az Európa és Kína közötti, növekvő forgalom lebonyolításába. A keleti nyitás politikájával összhangban ezért azon dolgozunk, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsoljunk össze kontinenseket és régiókat – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

Jelentősen csökken a menetidő

Homolya Róbert, a MÁV-Volán csoport elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a felújítással Budapest és Belgrád között jobb vasúti pálya áll majd a rendelkezésre, mint Budapest és Bécs között, hiszen több mint 140 kilométer hosszan 160 kilométer/órás lesz az engedélyezett sebesség. A Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a jelenlegi 8 óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő;

belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg a 160 kilométeres szakaszt a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel is számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.

Gyors megtérüléssel lehet számolni

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun megyei 5. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselője szerint az épülő vasútvonal Magyarország déli részének a bekapcsolása címet is elnyerheti majd, hiszen ilyen infrastruktúrafejlesztés, ami összeköti majd ezt a két fővárost, még nem történt a régióban. Az ereje pedig abban lesz, hogy egy nagyon gyors, nagyon korszerű, vállalkozásokat is vonzó és a személyszállításban is nagyon fontos vonal fog megépülni.

– A korábbi rossz indulatú és ostoba megjegyzésekhez, melyek szerint milyen lassan fog ez a beruházás megtérülni, annyit tudok mondani, kétségtelen tény, hogy diák és nyugdíjas jegyekkel számolva ez a vasútvonal soha nem fog megtérülni. De nem is elsősorban személyszállításra épül az új vasútvonal, hanem arra, hogy összekötik vele azt a gazdasági folyosót, ahol hatalmas mennyiségű áru halad majd át. Biztos vagyok benne, hogy ez lesz Magyarország első olyan infrastrukturális fejlesztése, amelynek a megtérülési ideje a legrövidebbek közé fog tartozni – hangoztatta a képviselő.

Versenyképes szolgáltatás

A vasútfejlesztés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés, a beruházásnak 2025-re kell elkészülnie. A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. A felújított vonalon 160 kilométer/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal is épül. Az újonnan épített peronok magassága minden utas számára biztosítja majd az akadálymentes be- és kiszállást az esélyegyenlőség érdekében.

Öt új állomásépület lesz: Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön, Fülöpszálláson, Kiskőrösön; továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Kunszentmiklós-Tass, Szabadszállás, Kiskunhalas és Kelebia vasútállomásain. Ezen felül új parkolók is épülnek majd az utazók számára. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós-Tass, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kelebia utazói számára. A még nagyobb fokú biztonságot korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni. Fejlesztik az utastájékoztatást is és új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek, peronkamerákkal növelve a biztonságot – hangzott el az alapkőletételen.