2021.08.20. 15:22
Varga Judit igazságügyi miniszter: Szent István jó döntést hozott
Jó döntésnek nevezte augusztus 20-ai, Soltvadkerten elmondott ünnepi beszédében Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy Szent István király – elfogadva a római pápa fennhatóságát – népét a keresztény kultúrkör részévé tette.
a_20210820_unnep_vargajudit_igaszsagugyminiszter_sont_sandor_orszaggyulesi_lepviselo_temerini_ferenc_polgarmester_soltvadkert_PA_PN
Fotó: Pozsgai Ákos
Varga Judit igazságügyi miniszter köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából a soltvadkertieket pénteken. A miniszter a szabadtéri szentmise után népes hallgatóság előtt mondta el beszédét a Hősök terén. Az ünnepség elején Temerini Ferenc, Soltvadkert polgármestere (Fidesz-KDNP) mondott köszöntőt, majd kenyérszentelő szentmisét tartott Jeney Gábor katolikus plébános. Az eseményen többek között Kerényi János és Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő is részt vett.
– Őstörténetünk szerint közel tizenkét évszázaddal ezelőtt Emesének, a magyarok ősanyjának volt egy álma: fiút szül, aki népét nyugatra vezetve új hazára lel. S valóban fia született, akit a rejtélyes látomás után Álmosnak nevezett el.
A jóslat majd’ kétszáz év alatt teljesedett be.
Álmos, Árpád, Géza, végül István voltak azok, akik mindig egy lépéssel közelebb vitték a kalandozó magyarságot ahhoz, hogy megtalálja lakhelyét a világban, letelepedjen, és egységes nemzetté váljon. Nemzedékek bátorsága, eltökéltsége, jó helyzetfelismerő képessége kellett ahhoz, hogy Emese álma valóra váljon és itt, a Kárpát-medence szívében 1021 évvel ezelőtt megalakuljon a magyar királyság – mondta Varga Judit.
Hangsúlyozta, hogy jó döntést hozott első szent királyunk, amikor elfogadta a római pápa fennhatóságát és népét a keresztény kultúrkör részévé tette. Ez a cselekedet ma is meghatározza az ország helyét a kontinensen.
A miniszter megjegyezte, hogy a kívülről jövő kritika, támadás és vádaskodás lassan a mindennapjaink részévé válik, „mi magyarok az önkény helyett mindig is a szabad akaratot választottuk”. Hiába próbálják a magyarokra aggatni a „fekete bárány”, vagy a „különutas” jelzőt, a magyarok szeretnek saját sorsukról maguk dönteni.
Hozzátette:
büszke európaiként hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Ez az öntudat, ez a Szent István-i hagyaték tette lehetővé, hogy a magyarok egy évezreden át fennmaradjanak és gyarapodjanak – fűzte hozzá.
Varga Judit a mohácsi csata és a muhi csata közeledő kerek évfordulóira utalva azt mondta, hogy már nincsenek a politikai térképen azok, akik a győzelmeket megünnepelhetnék. Ugyanígy vált semmivé a Habsburg-birodalom és a Szovjetunió – közölte a miniszter, hangsúlyozva: a magyarok, vesztes csatáik ellenére, mégis itt vannak.
Visszatérve Szent István királyhoz kiemelte, hogy
az államalapító máig hatóan alakította a magyarok sorsát döntésével. A sors kovácsolta a magyar nemzeti büszkeséget és öntudatot, alakította ki a magyarokban az élni akarás és a túlélés ösztönét
– mondta.
Ezek az ösztönök formálják ma is azt az akaratot, amellyel ellent tudunk állni „az újkori népvándorlásnak, a nyugati önpusztító ideológiáknak és a brüsszeli birodalmi törekvéseknek” – mondta a miniszter. Végül megjegyezte: ismét rajtunk múlik, hogy eldöntsük: megőrizzük Magyarországot úgy, ahogy van, vagy hagyjuk, hogy múló szellemi áramlatok és idegen ideológiák szétzúzzák a nemzetet és annak erős szövetét, a családokat.