Kisütötték az első kenyereket a sárral tapasztott kalocsai kemencében

A Kalocsa Díszpolgára címet is viselő fazekasmester múlt hétvégén tartotta meg az első nyilvános kenyérsütést a város egyik legfontosabb iparművészeti látványosságának számító Fazekas Alkotóházban. Az udvaron emelt kemence próbája és premierje tökéletesen sikerült, bár ez neki sem ment egyedül, hiszen a falusi társadalmak körében hiába számított alapvetőnek, napjaink embere már nehezebben boldogul az eszköz helyes használatával.

– Régi tervet valósítottunk meg a kemence megépítésével, ami a közösségi élményhez elengedhetetlen.

Ráadásul az utóbbi időben nagyon felkapottá vált a kemencés ételek készítése, ezért mindenképpen szerettünk volna egyet az alkotóházba – mondta a baon.hu-nak Kovács László. – Azt a szimbolikus címet adtam az első sütésnek, hogy „Tanuljuk vissza elődeink kemencés tudományát!” Először ugye mindig kenyeret készítettek benne, és legalább három próbasütés kellett, hogy el tudjuk találni a megfelelő hőmérsékletet – vetette fel, hozzátéve: az új attrakciónak hamar híre ment, és az alkotóház közönsége máris jelentkezett további ételek, például burgonyás pogácsa, vagy rétes sütésére.

A sárral tapasztott kemence autentikus módszerekkel készült – megint csak a hagyományőrzés szándékával, hiszen az építése és a használata az alapvető készségek közé tartozott: a tudományát részben vagy egészben minden falun élőnek el kellett sajátítania. A kialakításhoz csak bontott téglát, sárga földet, sarat, homokot, klasszikus fedést használtak, különösebb esztétikai igényesség nélkül, ugyanis nem a megjelenése, hanem a funkcionalitása volt hangsúlyos.

A vidéki közösségek az évek során tökélyre fejlesztették a szerkezetet, amire a benne készült ételek minősége is ráerősít.

– Alkotótársammal étel­érzékenyek vagyunk, ezért fontos, hogy mit veszünk magunkhoz. Azon kaptuk magunkat, hogy bármennyit is eszünk a kemencében sült kenyérből, márpedig nehéz abbahagyni, sosincs telt érzésünk. Bár ez nyilván a liszt, az élesztő és a kovász minőségétől is függ – magyarázta a fazekasmester, megjegyezve: ő sem bízta a véletlenre, ezért a kemenceavató estre profi segítséget kért, Gyuris Attila felsőereki hagyományőrzőtől. A pékárukészítő és felesége lényegében időutazásra hívta a megjelenteket: a tésztát kézzel gyúrták, szakajtó kosarakban kelesztették és fatüzelésű kemencében sütötték meg.

A program talán egyetlen hátulütője az, hogy a kemence maximális kapacitása miatt ilyenkor csak korlátozott létszámú közönséget tudnak fogadni. A legfeljebb 20-25 főnél most is jóval nagyobb volt az érdeklődés, ezért biztosan lesznek további alkalmak, várhatóan szeptember második és negyedik hétvégéjén, jelezte Kovács László, hozzáfűzve: a pontos dátumokat a „Pottery Studió/Fazekas Alkotóház” Facebook-oldalon fogja megosztani.