Fél óránként, minimum 60-nal járhatnak majd a vonatok – galériával

Az utóbbi években rengeteg alkalommal írtunk a lajosmizsei vasútvonallal kapcsolatos fejlesztési elképzelésekről. Konkrét, azaz az utasok számára is kézzelfogható előrelépés eddig annyi történt, hogy tavaly december óta a Kecskemét-Hetényegyháza viszonylaton munkanapokon az eddigi 2 helyett 11 vonatpár közlekedik, 4-4 a reggeli időszakban, 7-7 pedig a délután-koraeste folyamán. Ezekhez a vonatokhoz igazodva a Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. városrészi autóbuszjáratot indított Hetényegyházán, és egy körjáratot is a Széchenyiváros felé a máriavárosi állomástól.

Szerdán délelőtt a campuson Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, Kutnyánszky Zsolt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára, dr. Szeberényi Gyula kecskeméti alpolgármester és Nyiszter Tamás, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese tartott sajtótájékoztatót.

Mint elhangzott, a BFK idén márciusban jelentette meg partnerével a közbeszerzési kiírást a Kőbánya-Kispest és Kecskemét közötti 86 kilométer hosszú vasútvonal teljes körű felújításának és kapacitásbővítésének komplex tervezésére. A BFK a pályázaton győztes Ring-Speciálterv mérnöki konzorciumot bízza meg az építési engedélyt is tartalmazó tervek elkészítésével. A szerdai sajtótájékoztató keretében írta alá a BFK a támogatási szerződést a minisztériummal, a vállalkozói szerződést pedig a győztes tervezőkkel.

Ami a lakosság szempontjából a leglényegesebb: megkezdődhet a vasútvonal felújításának a tervezése a teljes szakaszon. A vonalon helyenként második vágány épül, emelkedik a sebesség, megújulnak az állomások, és végig kiépül a felsővezeték.

A kormány június 11-én megjelent határozatban döntött arról, hogy a vasútvonal fejlesztését kiterjeszti a Lajosmizse-Kecskemét szakaszra is és az előkészítésre, tervezésre 740 millió forintot biztosít. Így a 142. számú vasútvonalat végig villamosítani lehet, akadálymentesek lehetnek az állomások és a megállók.

Mint azt Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója elmondta, a vasútvonalon a jelenlegi háromszorosára növekedhet az utasszám a felújítást követően. A fővárosba vezető vasútvonalak közül csak a Budapest-Gyál-Dabas-Lajosmizse-Kecskemét és a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalak maradtak végig egyvágányúak, egyéb műszaki és utaskényelmi paramétereik is rosszak, mind a két vonal messze potenciálja alatt teljesít. A lajosmizsei vasutat ráadásul eddig még nem is villamosították, dízel meghajtásúak a személyvonatok a vonalon, ahol még nem volt általános felújítás. Ezért a pályán zömében negyven kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szerelvények (a vonal harmadán van valamilyen sebességkorlátozás), mindössze óránként lehet vonatokat közlekedtetni, és ezt jelenleg egyszerre csak az egyik irányba lehet fél órásra sűríteni.

A felújítást követően a beépítettségtől függően 80-120 kilométeres lesz az engedélyezett sebesség, végig villamos meghajtású szerelvények, motorvonatok közlekedhetnek, a követési idő pedig bizonyos szakaszokon 15 perc lesz egy irányba.

A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig közlekednek a vonalon, nem lesz szükség átszállásra. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél.

A tervezőnek a szerződés szerint döntés előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie az első 120 napban. Ezt követően a menetrendi tervezet következik. Külön kell vizsgálni a Lajosmizse és Kecskemét közötti szakaszt. Itt olyan pályát kell tervezni, ahol biztosítható a fél órás közlekedési ütem a teherforgalom fenntartása mellett, és a szerelvények legalább óránként hatvan kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Ehhez viszont a vasúti megállókban is – legalább is a többségükben – dupla vágány épülne. A pálya átépítéséhez ugyanakkor előzetesen talajmechanikai vizsgálatok szükségesek, ebből kiderül, hogy az alépítményt mennyire kell megerősíteni, ha kell egyáltalán ilyen sebességhez. Lajosmizse és Kecskemét között a felépítmény meglehetősen erős, ugyanis a legutóbbi részleges felújításkor folyóméterenként 54 kilogrammos síneket fektettek le a kivitelezők.

2022 végén-2023 elején keződhetne az építkezés

Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Budapesti agglomerációból sokan ingáznak Kecskemétre, az elővárosi vonalak fejlesztésekor már nemcsak abban kell gondolkodni, hogy a fővárosba hogyan tudnak könnyen bejutni az utasok, hanem azt is, hogy például Kecskemét munkaerő-vonzó képességét hogyan tudják növelni. Kiemelte, hogy eredetileg a Budapest és Lajosmizse közötti szakaszon gondolkodtak a fejlesztésben, de a polgármester kérésére a kormány elfogadta, hogy a Lajosmizse-Kecskemét szakasz is kerüljön bele a projektbe. Vitézy Dávid azt is hangsúlyozta, hogy a Budapest-Szeged IC-vonatokhoz is lesz csatlakozási-átszállási lehetőség. A Lajosmizse-Budapest Nyugati közötti 2 órás menetidő 75-90 percre csökkenhet. Megvizsgálják Szemereyné Pataki Klaudia kérésére azt is, Kecskeméten a Fürdőnél kialakítható-e egy megálló.

A BFK 3300 utas és környéken lakó kikérdezésével felmérést is végzett. Az eredmények azt mutatják, hogy ötös skálán például a jelenlegi vonatsűrűséget 1,97-re értékelték a válaszadók, a pontosságot 2,32-re, tehát az elégséges, 2-es osztályzat mondható általánosnak. A tervekkel, célokkal a legnagyobb többség egyetértett, 4,5 körüli átlageredmény született.

Vitézy Dávid végül hozzátette: csak az előkészítés 4 milliárd forint, amely uniós forrásból történik, maga a beruházás több mint 100 milliárd forint lenne. A tervek jövő év végére készülhetnek el, 2022 végén-2023 elején kezdődhet az építkezés, „ha az akkori kormány a mostanihoz hasonlóan támogatni fogja a beruházást, és a támogatás fenn tud maradni a következő ciklusra is, én biztos vagyok benne, hogy akkor az építkezéshez is rögtön hozzá fogunk tudunk látni”.

Kutnyánszky Zsolt helyettes államtitkár reményének adott hangot, hogy Kecskemét vasúti közlekedésében új fejezet nyílik. Hangsúlyozta, a vasút versenyelőnyei leginkább az agglomerációban mutatkoznak meg, ott a leginkább jelentősek, az emberek a közúti dugók helyett választják a vasúti közlekedést.

Szeberényi Gyula Tamás egy negyven éves emléket idézett fel, amikor tinédzserként Budapestről Kecskemétre vonatozott, és három óráig tartott az útja. Mint mondta, most esély van rá, hogy belátható időn, négy-öt éven belül fejlődhet az elővárosi közlekedés, amely nagyon fontos lenne Kecskemétnek.

Nyiszter Tamás azt emelte ki, hogy 2021-et az unióban az Európai Vasút Évének választották, hogy népszerűsítsék a kontentális vasúti közelekedést. Nem véletlenül – mondta – hiszen az unió által célul kitűzött klímasemlegességet nem lehet megvalósítani a vasút térnyerése nélkül.