Tizenkét faragott pad kerül a Kiskun Emlékhelyre

A település köztereit, intézményeit számos fából faragott alkotás is díszíti. Mind a fafaragó táborban készültek. Az első alkotótábort 1998-ban rendezték meg a polgármester, Varga Ferencné kezdeményezésére. Katalin – akkor még az óvoda vezetőjeként dolgozott – arra kérte a meghívott fafaragókat, hogy a vendéglátásért cserébe készítsenek mozgásfejlesztő játékokat az óvoda udvarára. A fából faragott hinta, csúszda és mászóka nagyon megtetszett a szankiaknak, így a következő évben is meghívták a fafaragókat, hogy készítsenek az óvodához méltó főkaput. A székely testvértelepülés, Nagygalambfalva fafaragói egy székelykapuval ajándékozták meg a szankiakat. Később a játszótérre is készítettek egy kaput, majd a főutcára egy hármas kopjafát – mesélt a tábor részleteiről Varga Ferencné.

Azt is megtudtuk tőle, hogy a tábor rendszeres résztvevői a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagjai, akik mindig szívesen valósítják meg a falu újabb ötleteit, felkéréseit.

Balaton Tibor készítette el például a születések fáját, amelyen minden évben a községi anyák napi ünnepségen helyezik el az aktuális évben született gyermekek faleveleit, rajta a nevükkel és a születési évszámukkal. Ma már három fa állít emléket Szank újszülöttjeinek.

A tábor faragóinak a keze munkáját dicséri a huszonegy állomásból álló történelmi emlékút is, amely a honfoglalástól napjainkig mutatja be a magyar történelmet.

Ugyanakkor a táborban készült el a falu kálváriáját díszítő tizenöt stáció is. A hagyományos tizennégy stáció mellett a tizenötödik állomás a feltámadást jelképezi. A fafaragók megalkották Szent Ambrus szobrát, a település védőangyalát és Gy. Szabó Béla mellszobrát is – sorolta büszkén a falu vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a szankiak minden alkalommal örömmel várják a hozzájuk érkező művészeket, támogatják és segítik a tábor megszervezését.

– Mi ünnepnek tekintjük, hogy itt lehetünk Szankon, mindig örömmel jövünk, olyan mintha hazajönnénk – vette át a szót Kiss István, a tábor szakmai vezetője, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Tőle megtudtuk, hogy az idei táborban tervei alapján kilenc fafaragó társával együtt a Kiskun Emlékhelyhez tizenkét padot készítettek el. A padok háttámláin a kunok életének fordulópontjait mutatják be. Az első pad Szent László harcát ábrázolja. A második a kunok harcos múltját a kun sisakok ábrázolásával szemlélteti. A harmadik tábla az Ősök tisztelete címet kapta és a kunbabákat ábrázolja. A negyedik a tatárjárást idézi, az ötödik pedig azt mutatja be ahogy IV. Béla befogadja a kunokat. A hatodik táblán az látható, amikor a kunok felveszik a keresztséget.

A hetedik táblán Szank vezér és a település jelenik meg. A nyolcadik tábla a török hódoltság alatti életet mutatja be. A kilencedik a redemptiónak, a kiskunok szabadságjogainak megváltásának állít emléket. A tizedik tábla egy huszárcsákóval és két karddal azt szemlélteti, hogy a huszárság nagy részét a jászok és a kunok adták. A tizenegyedik tábla az állattartó kunokat mutatja be, és végül a tizenkettedik Tisza Kálmán miniszterelnöknek állít emléket, aki miniszterelnöksége alatt létrehozta az egységesített vármegyerendszert.

A padok háttámláján a kifaragott képeken felül a kun kapukra jellemző díszítőmotívumok is kerültek.

A padokat Balatoni Tibor, Farkas József, Varga Csaba, Barta Zsolt, Vámos László, Kányádi Béla, Figura László, Kiss István készítette. Vendégük volt még Király Ferenc és Nagy András Kunhegyesről. Ugyanakkor egész héten át Varga Ferenc és Varga Imre segítette a faragók munkáját – részletezte Kiss István. Büszkén számolt be arról is, hogy kedden meglátogatta a tábort Kékedi László népi faragó iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia kézműves tagozatának a vezetője, ami azért jelentőségteljes esemény, mert látogatásával a tábor gyakorlatilag bekerül az országos vérkeringésbe – vélekedett Kiss István.