Június végén adják át az új zsilipet Tassnál

A teljes Duna-ág rendezését 1910-ben kezdték meg. A tassi hajózsilipet, a vízerőművet és a vízleeresztő zsilipet 1928-ban adták át, amit 1956-ban a dunai jeges árvíz olyannyira megrongált, hogy a szakemberek a műtárgy elbontása mellett döntöttek. A későbbiekben a Duna-ág vízleeresztését az átalakított hajózsilippel oldották meg, ám ez kevésnek bizonyult a kitűzött vízgazdálkodási célok eléréséhez. Az új, többfunkciós vízleeresztő műtárgy létesítésének előkészítése 2010-ben kezdődött el.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízminőségének helyreállítását célzó nagy projekt tanulmánytervei, továbbá annak projektelemei – a két nagy műtárgy (Kvassay- és Tassi-zsilip) részleges rekonstrukciója, az RSD monitoringrendszerének kiépítése és az RSD parti sávjának csatornázása – az előző európai uniós ciklus idején valósultak meg.

Az új, többfunkciós műtárgy kivitelezése 7,4 milliárd forintba kerül, melynek 85 százalékát európai uniós forrás fedezi, a fennmaradó részt az állam finanszírozta. A munkálatok 2017-ben kezdődtek – mondta el hírportálunk érdeklődésére Szilágyi Attila, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A munkálatok során a kivitelezőnek többek között 128 ezer köbméter földet kellett megmozgatnia, 7600 köbméter betonszerkezetet, valamint 700 tonna acélszerkezetet megépítenie. Az új műtárgy a Duna bal parti árvízvédelmi töltésébe került, biztosítva a szivattyús vízátemelést, valamint a gravitációs vízleeresztést az RSD-ből a Dunába és a Dunából az RSD-be.

– A beüzemelést követően a hajózsilip visszakapja eredeti funkcióját, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízszabályozását az új műtárgy fogja teljes egészében elvégezni. A víztömeg átvezetése különböző üzemmódokban is lehetségessé vált. Árvizek esetében, mikor a Nagy-Duna vízállása magasabb, mint a Duna-ágé, az új műtárgynak köszönhetően tudják visszatölteni a vizet az RSD-be. A turbinarendszer segítségével optimális esetben (amikor a Nagy-Duna vízállása alacsonyabb az RSD-énél) áramot termel a rendszer. A próbaüzem decemberben elkezdődött, a hivatalos átadás június 28-ra várható. Jelenleg vízleeresztés folyik, közel 20 köbméter/sekundum mennyiségű vizet tudunk leereszteni a Nagy-Dunába – emelte ki az igazgató.

A helyszíni bejárást követően az újonnan megépült vízleeresztő műtárgy Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásában betöltött szerepéről tájékoztatta a jelenlévőket Papanek László, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. A Sajó Elemér többfunkciós műtárgy kivitelezési tapasztalatait Papp Gergely, a SC Tass 2017 Konzorcium projektfelelőse, Benedek András tervező osztotta meg az érdeklődőkkel a tassi Faluházban.

Sajó Elemér nevét viseli a zsilip

Sajó Elemér mérnöki diplomáját 1897-ben szerezte meg a Műegyetemen. Néhány hónapig a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi osztályán, majd a Ferenc- csatornánál (az óbecsei zsilip építésénél) dolgozott. 1897-től a budapesti VIII. kerületi kultúrmérnöki hivatalban tevékenykedett. A Bega-torkolati kamarazsilipet és a duzzasztóművet 1900-ban kezdte el megépítettni, majd 1909-től a soroksári Duna-ág rendezési munkáiban vett részt. Ő építette az Északi bejárati hajózsilipet (ma: Kvassay-zsilip), Tanácsköztársaság idején vezette a kikötő építésének munkáit és befejezte a soroksári Duna-ág szabályozását. 1928-tól a Földművelésügyi Minisztériumban a balatoni munkálatok felügyeletét látta el. Több évtizedre kidolgozta a magyar vízügyi politika programját. Terveket készített a Duna-Tisza-csatornára és a Körösök csatornázására. Kezdeményezésére készült el a békésszentandrási duzzasztómű. Az öntözésügy úttörő fejlesztésének hirdetője volt.