A személyes felelősségvállalás az első és legfontosabb lépés

– Mi indokolta a Zöld és Pont elindítását, milyen hiányt tud betölteni Kecskeméten?

– Több mint tizennyolc éve veszek részt Kecskemét város civil életében, így jól látom a társadalmi szerepvállalás szépségeit és embert próbáló kihívásait is. Kecskemét civil szervezeti palettája igen sokszínű. Örvendetes, hogy a legváltozatosabb ügyek mentén szerveződnek polgári aktivitások. Sajnos ezek azonban rendszerint akció jellegűek, tünetet kezelnek és ritkán érnek el a problémát kiváltó okhoz. Aztán, ha eljutnak hozzá, arra már nem marad energia, hogy nekifogjanak a felszámolásához. Tapasztalatom szerint leginkább a rendszerszemlélet hiánya miatt, az összefogás szervezésekor kimaradnak érintettek, döntéshozók a munkából. Hiányzik a szervezeti struktúrából a menedzserszemlélet. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni az arra nyitott, közösségi értékek mentén szerveződő, öntevékeny civilek számára.

– Mekkora a bázis, amelyre építhetnek?

– Örömmel mondhatom, hogy a vártnál sokkal nagyobb támogatottságunk lett a városrészben, sokan álltak mellénk. Hetvenen alapítottuk meg a Zöld és Pontot, ez a mindig mozdítható „kemény mag”, de most már több mint 1200 pártoló tagja van csoportunknak és ennek köszönhetően, alig öt hónaposan, számos nagyszerű élménnyel gazdagodhattunk.

– Többféle kezdeményezést, programot lehet már most a szervezethez kötni, melyeket lehetne kiemelni?

– Mindjárt az elején részesei lettünk egy városi projektnek, ami a közeljövőben várható rendeletmódosítás előkészítését célozza. Témája a háztartási- és a szelektívhulladék-gyűjtés gyakorlata körüli áldatlan állapotok, valamint az illegális hulladék felszámolása a városrészben. Aztán szerveztünk egy igazán jól sikerült elektromos- és elektronikaihulladék-gyűjtő akciót a Mozgó Diák Alapítvánnyal. Útjára indítottuk a Széchenyivárosi Tavasz elnevezésű programsorozatunkat, melynek keretében fényképalbumokba rendezve mutatjuk be a társasházi virágoskerteket, hogy kedvet csináljunk más közösségeknek is a kertészkedéshez. A Gyerkőcök Közhasznú Alapítvánnyal és a Patrióta Civil Kurázsi Egyesülettel közös akcióban több száz növényt ültettünk el a Kristály téren. A Virágos Széchenyivárosi Balkonok 2021 programban a Gyenes Kertészet által előnevelt, balkonládákba és függő virágtartókba ültetett, csüngő petúniákat adtunk 40 családnak. A Környezet- és természetvédelem Ezer Arca elnevezésű szemléletformáló programban 120 kisgyermek vihetett haza csüngő petúniát. Bekapcsolódtunk az Önkéntesség Magyarországi Éve programsorozatba is. Sajnos gyakran találkozunk nehéz sorsokkal azok körében, akik hozzánk hasonlóan a közösségi értékeink építésén, szépítésén munkálkodnak. Egy ilyen találkozáskor született elhatározás nem sokkal később összefogássá, majd az összefogás pedig cselekvéssé érett és eredményeként a Kecskeméti Foglalkoztatási Nonprofit Kft. 60 munkatársának adhattunk élelmiszercsomagot.

– A leglátványosabbak talán a köztéri kertészkedések.

– Legutóbb a Közösségi Értékeink Szolgálatában elnevezéssel indítottunk útjára egy eseménysorozatot. Első akciónk, lakossági kezdeményezésre, a Nyíri út és Stádium utca társasházai mögötti közpark rendbetétele volt, és ugyanitt hamarosan felújítunk három köztéri padot. A munka ráirányította a figyelmünket a zöldhulladékkal kapcsolatos szabályozás újabb hiányosságára. A takarítás során igyekeztünk betartani a hatályos rendelkezést, miszerint a zöldhulladékot az erre rendszeresített zsákba kell összegyűjteni, az ágakat, gallyakat méretre szabni, kötegelni, majd a háztartási hulladékgyűjtő mellé helyezni szállítási napon. Ez kiválóan működik akkor, amikor kis területen, mondjuk családi házas környezetben keletkezik zöldhulladék. Igen ám, de mi a helyzet akkor, amikor környezetükre igényes, öntevékeny lakóközösségek nagy területet tisztítanak meg a zöldhulladéktól? Megtapasztaltuk. Közel 100 zsák telt meg falevéllel és friss fűnyesedékkel, amiből előtte ki kellett válogatni az apró gallyakat is, mert ellenkező esetben azonnal kiszakította a zsák oldalát. Nos, ez a módszer és bármilyen zsákos megoldás, a maradék lelkesedést is kiöli, az egyébként jó szándékkal, környezetük rendezettségéért, tisztaságáért szívesen tevékenykedő emberekből. Azt gondolom, hogy a soron következő önkormányzati rendeletmódosítás során érdemes ennek is figyelmet szentelni.

– Milyenek eddig a tapasztalatok a széchenyivárosi közterek állapotát, gondozottságát illetően, melyek a legnagyobb problémák?

– Bőven hagy kívánnivalót maga után köztereink állapota, ami számunkra azt jelenti, hogy mindannyiszor, amikor elhanyagolt területet látunk, feltesszük magunknak a kérdést: én mit tehetek annak érdekében, hogy szebb legyen? Minden esetben ez az első és legfontosabb, a személyes felelősségvállalás kérdése. Amíg ezt nem tisztázzuk, nincs miről beszélgetni. Én nem tudok mit kezdeni azokkal a pusztába kiáltott mondatokkal, amelyek rendszerint mindig valaki másról szólnak, ha felelősségről van szó. Jó szándékkal, környezetük rendezettségéért, tisztaságáért szívesen tevékenykedő közösségekben ezt gyorsan lerendezzük és kezdődhet a munka. A legnagyobb kihívást jelentő probléma a városrészben a hulladék kérdése. Kezdve a szabálysértő háztartási hulladékgyűjtési gyakorlattól, az újrahasznosítható hulladékon és zöldhulladékon át, a mindenféle illegális hulladékig.

– Hogyan lehet megfogalmazni, tulajdonképpen miben segítenek a közösségeknek?

– Év eleji megalakulásunkkor azt vállaltuk, hogy az öntevékeny, saját környezetükre igényes közösségeket segítjük. Tesszük ezt oly módon, hogy egy-egy közügynek számító lakossági kezdeményezés – mai divatos szóhasználattal – projektmenedzsment feladatait látjuk el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érdekelt felek mindegyikét bevonjuk a munkába, a különböző területek között közvetítő közegként működünk és segítünk a lehetséges támogatók megszólításában is. Amit fontosnak tartok kihangsúlyozni: nem mi találjuk ki, hogy egy adott közösségnek mi a jó. A mi vállalásunk az, hogy a lakossági kezdeményezéseket erősítsük, a kölcsönös előnyök alapjára építkező együttműködés során.