Látogatókat is fogad majd a nyolc hektáros magán botanikus kert

Kollár Csaba agrármérnök, cégvezető 2015 őszén kezdte el keresni jövőbeli házuk helyszínét. Kecskeméten megtetszett neki Máriahegy, pontosabban az arborétumtól körülbelül egy kilométerre lévő táj, csakhogy itt a szabályok szerint a föld 1 százalékán lehet építkezni. Ezért egy nagyobb területet vásárolt, hogy a vágyott 200 négyzetméteres ház megvalósulhasson. Majd arra gondolt, hogy ha már lesz egy ekkora birtoka, és ott egy szép kert, akkor azt vétek lenne csak magánhasználatban tartani.

Így megvette a környező földeket is, a kezdeti 3,8 hektáros terület így 8,2 hektárra nőtt. Ezt már alkalmasnak találta arra, hogy megvalósítsa rajta nagy tervét, egy bárki által bejárható modern botanikus kertet üvegházzal, látogatóközponttal.

Kollár Csaba a kérdésre, miszerint ez gyerekkori álom-e, határozott nemmel válaszol. Szavaiból az derül ki, hogy menetközben, gyakorlatilag egy nap alatt alakult ki ez az elképzelése, mikor megtudta, mekkora része beépíthető a földnek. Később annyira megtetszett neki az ötlet, hogy komolyan belevetette magát a megvalósításba. Neves tájépítészeket, botanikusokat fogadott, hogy tudományos igényességgel tervezzék meg a Nyírjes Modern Botanikus Kertet, amely közcélokat is szolgálna. Címernövénye – a név alapján nem meglepő – a nyírfa.

Hosszú és alapos előkészítés után, az első gondolat megjelenésétől számítva öt és fél évvel később, idén március elején elkezdődött az ültetés. Először a birtok szélén, a majdani gyűjteményes részt védő sávval kezdtek. Kívül két méter szélességben cserjék lesznek – tűztövis, homoktövis, kökény, gyepűrózsa és sóskaborbolya – mellettük pedig 19,5 méter széles erdősáv, hatvan százalékban kocsányos tölgyből, valamint még tizenöt európai és őshonos fafajból (például gyertyán, nyír, ezüst hárs, vadkörte, többféle juhar, nyár, valamint az örökzöldek közül fekete-és erdei fenyő, szerb luc). Közel 18 ezer fát és 10 ezer cserjét ültettek el, a legtöbbjük, 94 százalékuk kicsi erdészeti csemete.

Hétfőn Kollár Csaba a sajtót is körbevitte birtokán, megmutatva az eddigi eredményeket. Hangsúlyozta: akkor nevezheti majd megvalósultnak a nagyívű és jó célt szolgáló tervét, ha már naponta két iskoláscsoportot fogadhat a botanikus kertben és évszakonként nyitott napokat tarthatnak. Ahhoz viszont kell még jó tíz-tizenöt év.

Mint megtudtuk, a kocsányos tölgyek rendkívül sűrűn fognak nőni, szinte minden négyzetméterre jut egy példány. Lehet, hogy nem is marad meg mindegyik, de az a cél, hogy a cserjékkel és a fákkal egy áthatolhatatlan védősávot hozzanak létre, meggátolva a szél betörését a belső részre, és ezzel a por, a gyommag és a vegyszerek bejutását is. Két nagy öntözőkút van a területen, melyek együtt és percenként akár ezer liter vizet is biztosítanak az öntözésre. A kert további különlegessége, hogy az alföldi tájhoz képest egész dombos, a legnagyobb szintkülönbség 6 méter.

A faültetéssel egybekötött alapító ünnepségen részt vett Somorjai-Tamássy Zsolt és Zsigmond Vince, a kert két tervezője, valamint Falu György Tamás alpolgármester, Király József önkormányzati képviselő, valamint Sulyok Ferenc, a kivitelező KEFAG Zrt. vezérigazgatója is. Egy fát a tervezésben szintén résztvevő, de időközben elhunyt Kósa Géza, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert korábbi vezetője emlékére ültettek el.