A vakcina nem lehet sem ideológiai, sem politikai kérdés

– A keleti vakcinák beszerzése és felhasználása tette lehetővé, hogy Magyarország a világ egyik legátoltottabb országa legyen napjainkra. A magyar külpolitika pragmatizmusát és eredményességét világosan jelzi ez. Az uniós országok nagy többsége miért nem látta meg, vagy miért nem akarta meglátni azt az utat, amin sikeresen jár a magyar külpolitika?

– Amikor ősszel egyre inkább világossá vált, hogy csak az oltóanyag jelenti a megoldást a világjárvány leküzdésére, akkor mi úgy gondoltuk, hogy a helyzet idén tavasszal ugyanolyan lesz, mint tavaly tavasszal volt, amikor mindenki maszkot, lélegeztetőgépet és a védőruhát akart venni. Mindenki ezért állt sorba Kínában. Annyival magasabb volt a kereslet mint a kínálat, hogy az ésszerű piac működési mechanizmusa nem tudta követni.

Világos volt, hogy idén tavasszal is ez lesz, csak most a védőoltásért folyik a küzdelem.

Abban is biztosak voltunk, hogy az tud a leggyorsabban segíteni a saját lakosságának, aki minél több oltóanyaggal rendelkezik. Azt is pontosan tudtuk, hogy a brüsszeli beszerzés befolyásolására nincs módunk, ezért kellett másik, keleti irányt választani. Tavaly októberben kezdtünk tárgyalni az oroszokkal és a kínaiakkal, aminek eredményeként jelenleg 2,2 millió vakcina érkezett hazánkba. Kedden éjszaka érkezik az újabb 120 ezres orosz szállítmány, május végéig pedig összesen 7 millió vakcinát várunk, amit keleti partnerektől rendeltünk. Szerintem a nyugat-európai országok a politikai csapda miatt nem rendeltek keleti oltóanyagokat, hiszen olyan politikai helyzetet teremtettek, amelyben egyrészt elvagdosták a keleti irányba vezető normális együttműködés szálait, másrészt ideológiai kérdést csináltak a vakcinából. Azt gondolom, hogy ez volt a legnagyobb hiba, mert a vakcina se nem ideológiai, se nem politikai kérdés.

A vakcina az emberi élet megmentésének a kulcsa, és ha az emberek életét kell megmenteni, akkor ott politikának és ideológiának nincs helye.

– Amikor a kormány elhatározta, hogy az unión kívülről is szerez be védőoltásokat, számítottak-e arra, hogy az ellenzék hangos tiltakozásba kezd, pártpolitikai térbe emelve a védekezést?

– Biztos voltam benne, hogy ez így lesz, mert a magyarországi ellenzék a minél rosszabb annál jobb politikát folytatja: minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik. A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a magyar baloldalnak emberéletek sem számítanak, amikor politikai haszonszerzésről van szó. Az elejétől fogva biztos voltam abban, hogy az ellenzék támadni fogja a járvány kezelését. Ha az ellenkezőjét csináltuk volna, akkor is pont ugyanúgy támadták volna mint most. Ha nem vettünk volna vakcinát, akkor az lenne a baj. Politikailag nehéz helyzetbe került az ellenzék, mert több mint egymillió embert Magyarországon keleti oltóanyaggal oltottak be.

Érdekes lenne megkérni az ellenzéket, hogy álljanak oda ezen emberek elé és mondják a szemükbe, hogy nem kellett volna megvenni a keleti vakcinákat és szerintük nem kellett volna megmenteni az életüket.

Az ellenzék olyan csapdába kormányozta magát, amiből már nehéz lesz kijönni, főleg úgy, hogy a nyugat-európai országokból is egyre több igény van arra, hogy a keleti vakcinák használata induljon meg Európában. Jól láthatóan minden ország bajban van, minden ország fele annyi embert tudott lakosságarányosan beoltani mint mi.

– A világjárvány harmadik hullámának tükrében hogyan látja az ország gazdasági helyzetét? Mit gondol, az átoltottságban szerzett előnyt lehetséges-e gazdasági előnnyé alakítani?

– Két nagy lehetőséget látok a magyar gazdaság előtt jelenleg. Az egyik, hogy az elmúlt egy évben mi olyan gazdaságpolitikát folytattunk, amely soha nem látott nagyságú pénzügyi segítséget nyújtott a beruházni kívánó vállalatok számára. 1434 vállalat 5,5 milliárd dollárnyi beruházást hajt végre jelenleg hazánkban. Ezek kapacitásnövekedést, új gépek beszerzését, új technológiák bevezetését jelentik. Ebből fakadóan, amikor a világjárvány után újra megugrik a piaci kereslet, akkor azt tudja kielégíteni, akinek megnövelt kapacitása van. Azt gondolom, hogy az a több mint 1400 magyar vállalat, amely jelentős kapacitásbővítő beruházást hajtott végre az elmúlt hónapokban, a kormány támogatásával, hatalmas lendületet fog adni a magyar gazdaságnak. A másik lehetőség pedig az, hogy Európában mi lettünk az első ország, ahol mindenkit beoltanak, aki kéri, így ki tud nyitni. Ebből a nyitásból fakadó lendület párosítva a kapacitásnövekedéseket eredményező beruházásokkal, a magyar gazdaság számára óriási lehetőséget fog nyújtani, akár a vetélytársainkat is meg tudjuk előzni.

– Különösen hátrányosan érintett a világjárvány több exportra dolgozó kiskunfélegyházi élelmiszeripari vállalatot és személyszállítással foglalkozó céget. Hogyan tudnak segítséget nyújtani ezeknek a társaságoknak?

– Azok a vállalatok, amelyek nehezebb helyzetbe kerültek a világjárvány miatt, azok számára nyílt meg a beruházást támogató program. Nyolc kiskunfélegyházi cég kapott támogatást.

Négy és fél milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre, amihez 2,2 milliárd forint támogatást biztosított a kormány.

Beruházásaikkal háromezer munkahelyet mentettek meg. Látván a program sikerét most újra nyitjuk a beruházási támogatások körét. Újabb 30 milliárd forintos keretet nyitunk meg. Azt remélem, hogy azok a kiskunfélegyházi cégek, amelyek beruházást szeretnének végrehajtani pályázni fognak majd.

– A szülők és a gyerekek digitális térbe kényszerülése új lendületet adott a kiberbűnözésnek. Hogyan tud az ország fellépni ez ellen?

– Az a legjobb hír, hogy hétfőtől a gyerekek visszamehetnek az óvodákba és az általános iskolákba. A gyerekek nagyon sokat veszítettek a világjárvánnyal, közösségi és egyéni élményekről kellett lemondaniuk. Azt gondolom, helyes volt, hogy mindent elkövettünk annak érdekében, hogy gyerekek minél előbb vissza tudjanak térni az közösségi életbe.

Kulcsfontosságúnak tartom, hogy a középiskolások is újra iskolába járhassanak, nekik sajnos még közel egy hónapig várniuk kell. Mindent megteszünk azért, hogy ez megvalósulhasson. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiberbűnözés új célcsoportokat talált azáltal, hogy a felnőttek otthonról dolgoznak, a gyerekek pedig otthonról tanulnak. Olyan új célcsoport jelent meg az interneten, akik nem voltak eddig jelen a digitális térben, ezáltal védtelenebbek, nincsenek tisztában a rájuk leselkedő veszélyekkel.

Ezért fontosnak tartom, hogy a nemzeti biztonsági stratégia átgondolásával a kiberbűnözés elleni fellépésünket még szigorúbbá tegyük.

A belügyminiszter és az igazságügyminiszter is olyan szabályokon dolgozik, amelyek elveszik a kedvét azoknak, aki így használják ki a védtelenebb társadalmi csoportokat.

– A Covid-járvány harmadik hulláma mennyire befolyásolja az Ön diplomáciai tevékenységét? Változtak a diplomácia világának szabályai a járvány nyomán?

– A nemzetközi tárgyalások többsége a digitális térbe került, de ezek kevésbé hatékonyak mint a személyes találkozások. Nehéz kérdéseket ebben a formában megoldani szinte teljesen lehetetlen, ezért mindent megteszek annak érdekében, hogy a személyes kapcsolattartás fennmaradjon. Amióta a világjárvány tombol tíz új konzulátust nyitottam meg világszerte, számos helyre mentem el személyesen. Ráadásul ilyenkor komoly sikereket lehet elérni a személyes jelenléttel. Ha valaki most vállalja a személyes találkozást, az utazást, és az ezzel járó kockázatokat, azt még inkább megbecsülik.