Ismert szakemberek vázolták a vendéglátó szektor helyzetét

Kihívások a turizmus-vendéglátásban a pan­démia idején címmel tartott felvezetőt Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetsége elnöke egy kamarai online rendezvényen, a napokban. A turisztikai szektor a padlón, a jövőt alig látni, derült ki előadásából.

Ezt az évet úgy is lehet nevezni, hogy a „Great lockdown” azaz a nagy lezárás időszaka. Ez nem hasonlít a 2008–2009-es válsághoz, amely pénzügyi természetű volt. Akkor is volt visszaesés, de nem kellett bezárni, legfeljebb a cégek és a családok spórolása miatt csökkent a forgalom az éttermekben vagy a szálláshelyeken egy ideig. Korábban, a 2001. szep­tember 11-én, a New York-i ikertornyok ellen elkövetett támadás jelentett még némi megtorpanást a szektor számára, de ez is rövid ideig tartott világszerte. Most viszont megszűnt szinte minden.

Nincsenek rendezvények, az éttermek zárva, a turizmus leállt, a szállodák takaréklángon működnek.

Ázsiában volt a legnagyobb leállás. A becslések szerint a világon az utóbbi 5–7 év növekedése vált szinte semmivé – elemezte a helyzetet a vezérigazgató. Majd megdöbbentő számokkal folytatta az előadó. A nemzetközi érkezések száma 74 százalékkal esett vissza a 2019-es adatokhoz képest.

A turizmust világszinten érintő bevételkiesés közel 3400 milliárd dollár körül alakult tavaly. Ez közel hússzorosa a hazai GDP-nek, és közel 100 millió ember állása került veszélybe a világon. A szállodaiparban a gondok tavaly tavasszal azonnal jelentkeztek. Idehaza ekkor 66 százalékkal esett a vendégéjszakák száma, a külföldi vendégéjszakák száma 91 százalékkal csökkent rövid időn belül. Az utazási irodák forgalma 75 százalékkal csökkent, a vendéglátásban az első hullám során a zárás miatt 75 százalékos, majd a második hullámban 55 százalékos visszaesést jegyeztek. A rendezvényszervezési szektorban a programok 80 százalékát mondták le. Az előadó hangsúlyozta: komoly pénzügyi krízis fenyegeti a rendezvényszervezési szektort. Ez a gazdasági ágazat fontos kapcsolatban áll a szállodai, vendéglátóipari és az utazási szektorral.

A rendezvényszervező terület körülbelül 100 ezer embert foglalkoztat, a fentebb említett ágazatokkal együtt 400–450 ezer ember jövőjéről lehet szó

– vázolta a válságos helyzetet a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Majd folytatta: a vendéglátóipar kapott egy nagy segítséget a kormánytól, a kiszállított melegételek ugyanis az 5 százalékos áfakategóriába kerültek. De ezzel együtt sem lehetett 0 százalékra kihozni a kiadások és a bevételek egyenlegét, így sok étterem be fog idehaza zárni.

A létszámváltozás leginkább ezt a szektort érintette, az itt dolgozók hatoda, hetede pályaelhagyó lett, vagy felmondtak neki. Az utazási irodák dolgozóinak a száma például gyakorlatilag a felére csökkent, igaz egyes szektorok felszívták ezeket a dolgozókat. Mindez történt annak ellenére, hogy az ágazat kapott támogatásokat az államtól. (Kedvező hitelkonstrukciók, ágazati bértámogatás, adókedvezmények.) Mivel nincsenek vendégek, így bevételek sincsenek, a kedvezményeket ezért nehéz kihasználni. Majd az előadó arról beszélt, hogy az európai országok miként is támogatták a rendezvényszervező szektort. Németország 850 millió eurós alapot hozott létre támogatásul. Ausztriában 358, Dániában 280 millió euró volt ez az elkülönített összeg. Ott a vendéglátást és a szállodai szektor dolgozóinak a bérét 80 százalékkal támogatja a kormány.

Az újraindulás támogatásában a németek az élen járnak.

A berlini kormány azt mondja, hogy a cégek kezdjenek rendezvényeket tervezni az év második felében. Ha nem lehet esetleg ezeket megtartani a járvány miatt, akkor kártalanítják a cégeket. – mondta az előadó.

A kerekasztal online beszélgetésen Juszkó Anita, a Four Point by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferencia Központ igazgatója is megosztotta a tapasztalatait. Elmondta, hogy az elmúlt egy évben a környékbeli szállodák nem hirdettek üzemszünetet. A szobakihasználtság átlagosan 15 százalékos a szektorban. Kecskeméten a munkahelyek megtartása elsődleges volt a szállodáknál, információi szerint.

Náluk tavaly az összes költséget racionalizálták, minimális leépítés után volt egy természetes fluktuáció is. Mint mondta, a jelenlegi létszám az induláshoz elég, de hosszú távon lehet, hogy bővíteni kell a dolgozók csapatát. Az igazgatónő arról is tájékoztatott, hogy az

utóbbi időben komoly szervezetfejlesztést hajtottak végre a kecskeméti cégnél.

Tőle vette át a szót Korenika Attila, a kecskeméti 48 Étterem üzletvezetője, szakoktató, aki azt mondta, hogy be kellett zárniuk. A lemorzsolódás 10 százalékos volt az étteremnél. Gondolkoztak az ételkiszállításon, de nem tudták megoldani. Megjegyezte, hogy ma a városban jóval nagyobb a kiszállítási kínálat, mint amennyivel nőttek a piaci igények. Majd hozzátette: belső felújítás történt az étteremben. A cégcsoporton belül a megyeszékhelyen a Nagykőrösi utcában nyílik egy hotel, melynek a működtetésébe beszáll az étterem egy része.

Kevés vendég a szálláshelyeken

Idén januárban a tavalyi első hónaphoz képest a hazai belföldi vendégek száma 91, a vendégéjszakáké 86 százalékkal lett kisebb a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma 95, a vendégéjszakáké 94 százalékkal esett vissza. Az összes bevétel 3 milliárd forint volt, 90 százalékkal kevesebb, mint 2020 januárjában, írta a múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal.

Képünk illusztráció.