Tilalom alá került az avar és a zöldhulladék égetése

Az év elejétől egy új kormányrendelet az ország egész területére kiterjedően megtiltja az avar és zöldhulladék égetését. Egyelőre a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet végéig felfüggesztették a korlátozást, így jelenleg még az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a helyi szabályokról. A veszélyhelyzet elmúltával azonban az új szabály lép életbe, amely szerint az egész országban tilos a szabadtéri égetés.

Ettől az időponttól az avar és más kerti hulladékkal két dolgot tehetnek majd a kertészkedők, hogy elkerüljék a súlyos pénzbüntetést: vagy elszállíttatják a szolgáltatóval, ami pénzükbe kerül, vagy komposztálják a szerves anyagokat. A gazdák közül sokan valószínűleg a komposztálást fogják választani.

Horváth Ferenc kecskeméti kertészmérnök segít útba igazítani mindazokat, akik növényi tápanyaggá akarják változtatni azt, amit ez előtt a tűzre vetettek.

– Az egyik legfontosabb tudnivaló az, hogy a komposzthalomba megfelelő arányban kerüljön a nitrogénben és szénben gazdag szerves hulladék, mert egyébként a mikroorganizmusok nem képesek azt jól lebontani és humusz helyett rothadó, bűzlő hulladék keletkezik. A helyes arány 75 százalék nitrogénben gazdag zöld anyag, a többi a főleg szenet tartalmazó barna hulladék, például aprított gallyak, forgács lehet. Szükséges a halmot egy-másfél havonta átforgatni. Ha jól halad a lebomlás, azt jelzi a bomló anyagok felmelegedése. Amikor esetleg rothadás, penészedés látható a halomban, akkor ott oxigén hiányzik, vagy túl nedves. Ilyen esetben feltétlenül lazítani kell, és száraz hulladékot kell adagolni hozzá – magyarázta a szakember.

Hallani olyan véleményeket, melyek szerint komposztálásra minden mehet, ami szerves anyag és viszonylag gyorsan lebomlik. A szakember szerint azonban ez nem igaz.

– Például húst, kenyeret, csontot, záptojást, sütőolajat, vegyszert, gyógyszert és összességében a veszélyes anyagokat nem szabad komposztálóba rakni. A vastagabb gallyakat felaprítva, gyomot, hamut csak módjával helyezzünk el a komposzton. Diólevelet, tűlevelet, apróra vágott papírt is csak kis mennyiségben adjunk hozzá. A komposzt körülbelül egy év alatt érik meg teljesen. A termőtalaj javítására fák, bokrok vagy a veteményeskert ágyásaiban, sőt, a balkonládákban, szobanövények cserepeiben is felhasználhatjuk az értékes anyagot – mondta Horváth Ferenc.

Akik nem kívánják maguknak a komposztrakás fáradságát, időnkénti átforgatását, ellenőrzését, megszervezhetik a közösségi komposztálást a szakember szerint. Jellemzően nagyvárosokban fognak erre össze az emberek. Kertes házak, társasházak lakói arra alkalmas helyen, értő személyre bízzák a kertjükben összegyűlt hulladékok feldolgozását. A kész komposztot közösen vagy saját szükségleteiknek megfelelően használják fel. A hazai jogszabályok alapján a közösségi komposztálás nem engedélyköteles – tette hozzá.