A kommunizmus áldozataira emlékeztek Tasson

Tass önkormányzata a helyi civil szervezetekkel közösen emlékezett meg csütörtökön a kommunizmus áldozatairól a katolikus temetőben, Vörös István sírjánál. A megjelenteket Németh Gábor polgármester köszöntötte, dr. T. Horváth Attila, a Települési Értéktár Bizottság elnöke, beszédében kiemelte, hogy a kommunista ideológiára épülő rendszer mennyire meghatározta nemzedékek gondolkodását, életérzését, mindennapjait.

– A huszadik század a nagy társadalommérnöki kísérletek, ideológiák viharai, a nácizmus, majd a kommunizmus víziójának kora volt. Az ideológiák a földi paradicsomot, a megvalósult utópiát ígérték követőiknek. Kidolgozóik, a társadalom erőszakos átalakításnak kiemelkedő képviselői úgy tartották, hogy az emberi lény ugyanúgy keverhető anyag, mint a beton. Az utópiához vezető politika eszközeit pedig a cél nagyszerűsége, a náciknál a faji tekintetben homogén, a kommunistáknál pedig az osztálytekintetben egynemű, azaz osztály nélküli társadalmak víziója szentesítette – fogalmazott a Települési Értéktár Bizottság elnöke.

Tass lakói 1919-ben szembesültek először a kommunizmussal, e találkozás máris egy halálos áldozatot követelt a faluban.

Az embereknek elegük lett a kommunisták felforgatásából, és csatlakoztak a Kalocsáról induló ellenforradalmi felkeléshez.

Az előkészítetlen akció azonban kudarcba fulladt, és azonnal bebörtönözték őket.

– Vörös István fiatal legényembert azonnali kötél általi halálra ítélték, így járt Kovács István szentmártoni katona is. Azt sem engedték meg az áldozatoknak, hogy övéiktől búcsút vehessenek. Durva szitkok, lökdösődések, szuronydöfések közt kényszerítették őket a piac egyik fája alá, melynek kiálló ágaira felakasztották őket. Holttesteiket csak másnap hajnalban vihették a mezőőrök a temetőbe, s annak árkába elföldelték őket. Néhány héttel később, már a Tanácsköztársaság bukása után exhumálták a holttesteket és díszes temetést rendeztek részükre a katolikus temetőben. Vörös István sírhelye azóta is, bár hosszú évtizedekig nem lehetett tudomást venni róla, az emlékezés méltó helye – sorolta a több mint százesztendős tragédia részleteit dr. T. Horváth Attilát.

A mártírhalált halt fiatalember sírjára Németh Gábor polgármester és Neszményiné Gubacsi Erzsébet alpolgármester helyezte el a megemlékezés virágait, majd a résztvevők a Szózat eléneklése után mécseseket gyújtottak Vörös István és a kommunista áldozatok emlékére.