Petőfi Sándorra emlékeztek Pál napján Kecskeméten

Petőfi Sándor kecskeméti kapcsolataira, élményeire és ezen a napon írt versére emlékezve hétfőn – a járványügyi szabályok szigorú betartásával – rövid megemlékezést és koszorúzást tartottak.

A Katona József Emlékház, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozata, a Honismereti Egyesület helyi csoportja, a kecskeméti Hírös Agóra Ifjúsági Otthon munkatársai és az irodalombarátok minden évben január 25-én méltó és színvonalas műsor keretében idézik meg a költő életét a helyi Petőfi-­kultusz jegyében. Erre a nagyszabású megemlékezésre idén nem adatott meg a lehetőség, csak szűk körű, rövid megemlékezéssel elevenítették fel a nagy magyar költő munkásságát.

Székelyné Kőrösi Ilona történész, a honismereti egyesület elnöke elmondta: Petőfi 1843. január 25-én írta meg a Pálnapkor című versét. Ekkor már néhány hete Kecskeméten tartózkodott, mint a Székesfehérvárról érkezett Szabó József-féle vándorszínész-társulat tagja. Az egykori kecskeméti Gazdasági Gőzmalom helyén állt Király Sándor kávéháza, étterme és fogadója. A Malom Center homlokzatán található emléktábla szövege is megemlíti, hogy 1833-tól 1868-ig itt volt a vándortársulatok otthona, és „itt álmodozott Petőfi Sándor 1842-3 telén mint vándorszinész örök dicsőségről”.

A három hónapos kecskeméti időszakról és az itteni életkörülményekről a kortársak, a színésztársak és az életrajzírók elsősorban azt emelték ki, hogy sorstársaival együtt Petőfi is nélkülözött, hideg padlásszobában lakott és életre szóló élményeket szerzett a színésznyomorból.

A Pálnapkor című verse – kandalló, jó meleg, menyecskék és víg barátok említésével – másfajta élményekről tanúskodik. Mi ihlette a verset? A szálak Jókaihoz és a Gyenes családhoz vezetnek. Jókai Mór Petőfi korábbi iskolatársa és egyik legjobb barátja, 1842-től a kecskeméti református főiskola diákja volt. Szállásadója Gyenes Mihály volt, baráti társaságához tartozott Gyenes Pali, aki nemcsak főiskolai diáktársa, hanem szobatársa is volt. Petőfi rövid időn belül megismerkedett Jókai diák­társaival, így Gyenes Palival is. Eleget tett a Gyenes család meghívásának is, amelyről Jókai megemlékezett Kecskemétről szóló visszaemlékezéseiben. A Pálnapkor című vers ihletője a Gyenes-házban tartott névnapi összejövetel lehetett.

Kecskeméten, a Jókai utcában, Gyenes Mihály egykori házának helyén emléktábla jelzi, hogy 1842–44-ben itt lakott Jókai Mór. Biztosan állíthatjuk, hogy ez a hely „Petőfi lába nyomát” is őrzi, és 1843. január 25-én szó szerint is melengető élmények részese lehetett a korabeli Kecskemét egyik jeles családjának otthonában.