Az okoseszközök fokozhatják a figyelemzavar kialakulását

Mindennapjaink része a számtalan okoseszköz, melyeket egyre fiatalabb életkorban kezdünk használni. A túlzott ingeráradat azonban fejlődési problémákhoz, például figyelemzavarhoz vezethet.

– A baj akkor kezdődik, amikor a digitális eszközök használatának növekedésével nő a gyermek figyelmetlensége is. Akkor használ túl sokat egy gyerek vagy felnőtt digitális eszközöket, ha az a normál gyakorlati életben elakadást okoz. Például

ha a gyermek korához képest rosszul kommunikál, vagy elmaradott a gyakorlatias tevékenységekben

– vélekedik a pszichológus, aki szerint engedékeny lehet a szülő a gyermekével szemben az okoseszköz-használat terén, ha a gyermek jól tanul, nincs baj a magatartásával és otthon segít a házimunkában. Mindezek olyan fontos tényezők, hogyha ezeket teljesíti a gyermek, nem marad olyan sok ideje a digitális eszközök használatára, ami megzavarná a fejlődését.

Figyelemzavarról akkor beszélünk, ha többször, vagy hosszabb ideig előfordul figyelmetlenség. Az is árulkodó jel, hogy a gyermeket magát nem zavarja a figyelmetlensége, de a környezetét igen. A szakember szerint a kommunikációs stílus is problémára utalhat. Ha egy gyerekkel tartósan több mint 50 százalékban csak az online vagy számítógépben zajló életéről lehet beszélni, akkor baj van. Onnan is fel lehet ismerni a figyelemzavaros gyereket, hogy sok a „nem tudom” válasz. Ez azt jelzi, hogy nem hajlandó a gyerek belemenni a közös gondolkodásba, egyszerűbb ezt válaszolnia, ami figyelmeztető jel. Figyelemzavart jelezhet, ha a gyermek rendszeresen elkalandozik a feladattól, vagy nem fejezi be azt. Tünet lehet, ha a gyermek nem tudja megszervezni a feladatait, például nem pakolja be az iskolatáskát.

A gyakorlati életre nevelés fontos része, hogy saját életkorának megfelelő szinten képes legyen megszervezni az életét.

Egy fontos kutatás eredményeit is felidézte Danóczi Levente.

– Ha plusz digitális eszköz, még több internetes felület, esetleg újabb játék kerül be a gyerek életébe, a kutatások szerint többletkockázatot jelent a figyelemzavar kialakulására nézve. Ráadásul, ha gyorsan kerülnek be ezek, az szintén probléma – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a figyelemzavarosak több digitális eszközt használnak és több ideig, mint azok, akik nem figyelemzavarosak.

A túlzott eszközhasználat a későbbi depressziónak is megágyazhat.

– Ha nagyon sok, gyors és érdekes dolgot tapasztal a gyerek a virtuális térben, akkor azzal egy idő után az élet nem tudja felvenni a versenyt. Az életben nem olyan gyorsan történnek az események, nem lehet annyira gyorsan elérni a célokat, mint egy játékban, ezért unalmasnak, sivárnak, színtelennek láthatja azt, végső soron pedig érdektelenné válhat a fiatal számára a világ. Ez depresszióhoz vezethet – mondta Danóczi Levente.

Ezt úgy előzhetjük meg, ha határokat szab a szülő az okoseszközök használatában, ha pedig baj van, csökkenti az eszközhasználati időt. Emellett az élet pozitív oldalát érdemes megmutatni, azt, hogy az életünkben lévő értékek egyáltalán nem magától értetődők, így elkerülhető az érték­válság.

Érdekesség, hogy a fiúkra jobban hat a digitális világ, mint a lányokra. A lányok képesek jobban betartani az arányokat, míg a fiúkat magával húzza a játék izgalma, esetleges vadsága. Danóczi Levente hangsúlyozta, hogyha egy játék agressziót vált ki, vagy a gyerek felidegesíti magát játék közben, annak használata nem javasolt.

A figyelmet lehet és kell is fejleszteni – figyelmeztetett a pszichológus. Ennek során a folyamatban való részvételt kell gyakoroltatni a gyermekkel, közben tesztelheti is a szülő a gyerek figyelmét. Például, ha otthon az anya pogácsát süt, vagy az apa szerel valamit, megkérheti a gyereket arra, hogy segítsen neki. Ekkor láthatja a szülő, hogy mennyi ideig tud figyelni a gyermek, esetleg végigviszi-e a folyamatot a szülővel. A figyelem fejlesztése érdekében arra kell kérni a gyereket, hogy erőltesse magát. Még felnőttkorban is az segíti a figyelem fejlesztését, ha erőltetjük magunkat arra, hogy az adott feladatra vagy tananyagra figyel­jünk.

A szakember szerint az arány a lényeg: ha helyes arányokat találunk a digitális eszközök használata és a normális élet között, akkor nem lesz baj.

Ha túl sokat használja a gyermek az informatikai eszközöket, ellensúlyozására érdemes a külvilágból élményeket szerezni, más témákat belelopni az életébe, például állatkertbe menni, sétálni. Gyógyír a természet közelsége és a sport, ami kiváló figyelemfejlesztő elfoglaltság, mely ráadásul a gyakorlati boldoguláshoz fontos készségeket is fejleszti.

Digitális oktatás

A szakember szerint a digi­tális oktatásnak is vannak jótékony hatásai.

– Amikor elkezdődött a digitális oktatás, azzal sokat nyertünk, mert újfajta figyelmi területeket aktivált a gyermekeknél, például önálló kutatásra sarkallt, új készségeket mozgósított. Ki kell használni a módszer előnyeit, de a személyközi kapcsolatokat nem helyettesíti, ezért hosszú távon nem javasolt az online oktatás, mert nem a kívánt módon alakulnának ki a személyközi kapcsolatok – mondta Danóczi Levente.

Borítóképünk illusztráció.