Amit egy husky megcáfolna: veszélyt jelenthet a hideg tél kedvenceinkre

A tél mindannyiunk számára előkészületekkel jár. Beindul a sürgés-forgás, helyet kap a forró csoki és a meleg kürtőskalács. Melegebb paplanra váltunk, kikészítjük a divatosnál divatosabb mamuszokat, és feltúrjuk az egész lakást a tavalyi black fridayen vásárolt nadrág és sál megtalálása érdekében. A gardróbszekrény átalakul, a téli zoknik és a meleg ruhák kapnak helyet benne. Végül pedig felgyúl a kandalló első lángja, ami elé az egész család boldogan kuporodik oda. Akik ebből a családi látképből pedig nem maradhatnak ki, a család örök kedvencei: a kutyák. A rutinos állattartók talán már pontosan tudják, mégis, sokunkban felmerül a kérdés: hogyan készítsük fel kedvenceinket a hideg télre?

Szabó Attila évek óta viszi a hátán az egyesületet, előadásokat tart, kutyákat ment és képez ki, igyekszik felhívni a figyelmet az állatvédelem fontosságára, és emellett lelkes csehszlovák farkaskutya-tartó és nevelő. A sokoldalú állatvédő körültekintően igyekezett a témában ellátni minket a legszükségesebb információkkal.

Mire figyeljünk és hogyan készüljünk fel?

Szabó Attila szerint sokan nem tudják, hogy a jó kutyaházban rongy helyett célszerűbb szalmát használni a hidegben, hiszen a ruha átvizesedhet, ráadásul a kutya meg is tudja enni, amiből akár súlyos probléma is lehet. A szalma továbbá gyorsan ki tud száradni, és ha a kutya szőre átvizesíti is, azt a gazdi könnyedén el tudja távolítani, így csak a többi, meleg szalma marad meg a kutyának. Bár az állatok hője felfűti a házat, érdemes körbeszigetelni és függönyt vagy ajtót tenni a ház elejére. Kedvenceink vizét minél gyakrabban cserélni kell, és fontos, hogy ne a korábbi vízre öntsünk egy keveset, hanem borítsuk ki, majd engedjünk újat. Tévhit azonban, hogy a langyos vízzel ki lehet cselezni a hideget, hiszen mint megtudtuk, jóval gyorsabban befagy, mint a hideg víz. Célszerű kisebb mennyiséget adni a kutyáknak, hiszen télen kevesebbet isznak, mint nyáron, ráadásul a mozgástól felhevült testüknek problémát okozhat, ha gyorsan isszák. Az ételadagot ezzel szemben ajánlott növelni, hogy a kutya teste ellenállóbbá váljon. Az idősebb, gyengébb, soványabb kutyákra még inkább kell vigyázni, hiszen sokkal jobban megviseli őket a hideg tél. Néhány kutyafajta – például a husky, a cseh farkas és a malamut – azonban különösen élvezi a telet, és imád kint feküdni a hóesésben. Rájuk nem jelent túl nagy veszélyt a hideg, ám a megfelelő ellátásukról természetesen ugyanúgy gondoskodni kell. Ártalmatlannak tűnhet, de komoly problémát okozhat a mi életünket megkönnyítő, ám a kutyákra nagy veszélyt jelentő útszóró só, ami kimarja kedvencünk talpát, ezért séta után érdemes áttörölni a felsértett mancsokat. Ugyanitt fontos megjegyezni, hogy a kutyák mozgásigénye nem csökken a tél beálltával, ezért a hosszú sétákra a hidegben is igényt tartanak. Ha hosszú útra indulunk, érdemes odafigyelni, hogy víz közelébe ne engedjük kedvencünket, hiszen ha a kutya rálép, a jég könnyen beszakadhat alatta.

Attiláék mindezekre igyekeznek felhívni a figyelmet a télen-nyáron igénybe vehető, öthetes kutyasulijukban, ahol természetesen az alapokra is megtanítják a kutyákat és gazdáikat. „A kiképzés mellett arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy jó gazdit találjunk minden kutyának, akik alapfokú engedelmességi vizsgával, szerződéssel kerülnek új családjukhoz” – tette hozzá az elnök, aki a koronavírus egyetlen pozitív hozadékaként azt jelölte meg, hogy nőtt a befogadási kedv. „A karantén idején szerencsére jóval több kutyánk került új családhoz, ugyanakkor érthető okokból, csökkent az emberek adományozó készsége. Sokan elvesztették a munkájukat, vagy csak egyszerűen óvatosabbak a kilátástalan jövő miatt.”

Támogatásra ettől függetlenül továbbra is szüksége van az egyesületnek, de az adomány nem csak pénz formájában jelenhet meg. Szívesen fogadnak eledelt, fertőtlenítő- és mosogatószert, de bármilyen használati tárgynak nagyon örülnek. Aki anyagi és tárgyi támogatással nem tudja segíteni őket, mégis szeretne egy nemes ügy mellé állni és jót cselekedni, annak lehetősége van bármikor kilátogatni az egyesülethez, ám a posztok és felhívások megosztásával is sokat segíthet. Attiláék decemberre eledelgyűjtést is terveznek, ahová szintén nagyon várják az adományokat.

„Ajándék kutya” karácsonyra

Szabó Attila szerint a legtöbben még mindig inkább piacról vagy tenyésztőtől vásárolnak kutyát, nem menhelyről. Ennek bőven akad azonban hátulütője, hiszen bár nem gondolnánk, megbízhatóság szempontjából előbbiektől kell jobban tartanunk. „Több bejelentés érkezik hozzánk, hogy a kutya a vásárlást követően lebetegszik, állatorvoshoz kell vinni vagy éppen hamis oltási könyvvel rendelkezik. Ez mind gyakori eset, és elkerülhető, ha az ember nem ragaszkodik ahhoz a sztereotípiához, hogy a menhelyes örökbefogadás kockázatos. Mi mindenre ügyelünk, és már a gazdisodás előtt eleget teszünk minden kötelezettségnek, melyet az bizonyít legjobban, hogy nagyon kevés esetben hoznak vissza hozzánk kutyát” – meséli az egyesület elnöke. „Az ideiglenes befogadóknál a kutyák biztonságban élnek, amíg meg nem találjuk számukra az álomgazdit. Azért támogatjuk ezt a befogadási módot, mert míg a kennelekben egyedül, bezárva élik mindennapjainkat, nálunk családoknál laknak teljes boldogságban, már az örökbefogadás előtti időszakban is. Természetesen ideiglenes befogadóból sosem elég, így bármikor szívesen fogadjuk a jelentkezőket.”

Mit tegyünk, ha egy utcán kóborló kutyával találkozunk?

Ám ha ideiglenes befogadóként nem is, átmeneti segítőként tud szolgálni bárki, aki akár a téli hidegben, akár az év bármely más szakaszában találkozik az utcán egy kóborló kutyával. Attila elmondása szerint ilyenkor érdemes befogni a segítségre szoruló állatot, és jelentkezni a helyi menhelynél, amely erre a célra van kijelölve. Természetesen az Argos egyesület is mindenben segíti a talált kutyák megmentését, de mivel náluk korlátozott a kapacitás, gyakran csak a folyamat elindításában és a chip leolvasásában tudnak segíteni. Utóbbihoz azonban állatorvosra is szükség van, hiszen az alapítványok és civil szervezetek nem kapnak hozzáférést a PetVetData nevű nyilvántartáshoz. A talált állatokat így tehát célszerűbb rögtön az első úttal állatorvoshoz vinni. Jelenleg körülbelül 300-400.000 kóbor kutya él Magyarországon, mégis, Szabó Attila úgy véli, sokszor több eséllyel vágnak neki a télnek, mint a láncra kötött, rosszul tartott, gazdis állatok. Ez természetesen csak a rossz körülmények között élő, nem megfelelő környezetben tartott állatok esetén helytálló, hiszen míg egy kóbor kutya találhat magának menedéket és eledelt az utcán, addig egy láncra kötött, éhező, szomjazó, több mozgást igénylő állat sokkal jobban megszenvedi a lánc végén eltöltött hosszú, hideg hónapokat. Ennek ellenére mindannyian segítségre szorulnak, így ha kóborló kutyával találkozunk, semmiképpen ne hagyjuk őt magára!

Csökkenhet valaha a bántalmazások száma?

A számos elrettentő történet kapcsán felmerülő problémák megoldását és a bántalmazások számának csökkentését Szabó Attila a szankcionalizálásban látja. Szerinte nagyobb büntetést kellene adni azoknak, akik bántanak vagy rosszul tartanak egy védtelen állatot, esetleg magára hagyják, kidobják az utcára. A törvényünk szerint letöltendő börtönbüntetés jár az állatkínzóknak, a legtöbb eset mégis eredménytelenül, szankcionálás nélkül végződik. „Ha már van egy ilyen törvényünk, azt ugyanúgy használnunk kellene, mint bármely más bűncselekménynél.” – mondja Szabó Attila, aki szerint a manapság egyre elterjedtebb állatvédelmi mozgalmaknak igenis van értelme, hiszen felszólalni egy nemes érdek mellett mindig hasznos és jó. „Rossz felé halad a társadalom, de mindig akadnak önkéntesek és olyan felszólalók, akik életben tartják a reményt.”

A felelős állattartás és az ivartalanítás fontossága

Az állatvédők már-már belerokkannak abba, hogy két örökbeadott kutya után rögtön érkezik a következő, majd még egy, és a kettő helyett hirtelen négy vagy öt örökbeadásra váró lesz. Sajnos a lehetőségek korlátozottak, egy fix férőhelyes területre nem fér be korlátlan számú állat, ezért tudatosítani kell az emberekben az ivartalanítás fontosságát. „A kutya egészségi állapota és a hosszabb élettartam elősegítése miatt is javasolt, de a kóbor és magára hagyott állatok számának csökkentése érdekében még inkább. Egy hat- vagy nyolcfős alom esetében óriási költségekkel kell számolni, és ezt sokan nem vállalják, csak felelőtlenül hagyják szaporodni a kutyáikat. Ezért vannak tele a menhelyek, és ezért kóborol többszázezer ártatlan kutya az utcákon.”

Már gyermekkorban találkozhatnak az állatvédelemmel

Ebben a rendkívüli helyzetben is megtalálta a módját az egyesület annak, hogyan pótolja az iskolákban tartandó állatvédelmi előadásokat. Multimédiás anyagot készítettek számukra, egy húsz kérdésből álló tesztlappal, amelyet a diákok kitölthetnek. „Jelenleg 11 iskolával vagyunk leszerződve, ezúton is köszönöm nekik, hogy ilyen nagy szeretettel várnak minket mindig, és lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy tudatosítsuk egy kicsit az állatvédelmet a fiatalokban. Ők nagyon élvezik ezeket a programokat, hiszen amikor lehet, kutyákkal együtt megyünk el hozzájuk, és egy kis ajándékkal is készülünk.” Az egyesület bármely iskola rendelkezésére áll, ahol igénybe vennék az Argos által kínált lehetőséget, természetesen kötelezettségek és díj felszámolása nélkül.

Amennyiben van lehetősége, támogassa az egyesületet!

Paypallal az alábbi linkre kattintva lehet segíteni:

https://paypal.me/argosallatvedo?locale.x=hu_HU

Adatok az utaláshoz:

Argos Állatvédelmi Egyesület

OTP Bank: 11732002-21343768

IBAN: HU8211732002-21343768-00000000

SWIFT kód: OTPVHUHB

Sárga csekken is van lehetőség adományozásra. Amennyiben ezt a módot választja, kérjük írjon az egyesületnek egy névvel és címmel ellátott levelet!