Halason is gyűjtötték a civileket szovjet kényszermunkára

A második világháborút követően több százezer magyar civil esett szovjet fogságba és került a Szovjetunióba, hogy újjáépítsék a háború után elpusztult országot. Magyarországon 1944-től sorra alakultak hadifogoly gyűjtőtáborok a vasúti csomópontok mentén, köztük Kiskunhalason is. – Elsősorban a németeket akarták elhurcolni kényszermunkára. Valószínűleg a korabeli központi statisztikai hivatal adatira támaszkodtak a szovjetek minden településen és annyi embert akartak összegyűjteni, amennyit abban a statisztikában láttak. Halason 60 németet tartottak számon, de csak 34 embert találtak, így magyar férfiakat és nőket – terhes asszonyokat – is elhurcoltak akár az utcáról, a mezőről vagy épp a vasútállomásról – ismertette a begyűjtés menetét Végső István.

Elmondta, hogy Kiskunhalason a Szegedi úti laktanyában gyűjtötték össze a foglyokat egyebek mellett a Felső-Bácskából, Tolna és Baranya megyéből, valamint Szegedről. – A szovjetek azt hangoztatták, csak kis munkára viszik el az embereket, innen ered a málenkij robot kifejezés. Az elhurcolt lakosok így is készültek, a valóságban azonban egy hónapnyi hidegben, többnyire élelem és víz nélkül töltött utazás után kemény fizikai munkát kellett végezniük jellemzően három-öt éven keresztül a szovjet iparterületeken – mondta Végső István.

A hazánkból elhurcoltak közel kétharmada nem élte túl a megpróbáltatásokat, a Halasról elvitt 50-70 főből is körülbelül csak a fele térhetett haza.