Janka történetei a kórházat és az alapítványt is támogatják

Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban mutatták be Bábel Antónia saját kislánya ihlette mesekönyvét, a Janka útját szerdán. A kötet nem csak a súlyos szívelégtelenséggel született, majd kínkeserves küzdelem és a bal lába egy részének elvesztése árán felgyógyult gyermek krónikája, de főhajtás is a családot segítő személyek és szervezetek felé. A gyógykezelést támogató Peter Cerny Alapítványnak egy, míg a Jankát gondozó intézet, a Gyermekszív Központ számára kétmillió forintot szeretnének összegyűjteni az alkotók: a szerző mellett Gábor Emese illusztrátor.

– Amikor Jankus megszületett, már volt a fejemben egy ötlet, egyetlen meséről. Aztán nem sokkal később kiderült a szívproblémája. Több műtéttel mentették meg az életét a Gyermekszív Központban. Ezek után már valóban több meséről és egy egész könyvről beszélhettünk – idézte fel a szerző, Bábel Antónia. – Igyekeztem úgy megírni a történeteket, hogy mások is átélhessék, vagy akár másokkal megtörtént eseményeket segítsen feldolgozni. Nyolc mese van a könyvben, három nem kifejezetten Jankáról szól, de úgy éreztem szükségét, hogy belekerüljenek, mert így az olvasók teljesebb képet kaphatnak erről az eseménysorról, illetve a Gyermekszív Központ és Janka világáról – magyarázta.

A bemutatón megjelentek a kislány orvosai is. Dr. Tamás Csaba, aki az első életmentő operációnál volt jelen elmondta: többszörösen összetett, súlyos szívfejlődési rendellenességről van szó, ami a legnehezebb műtétek közé tartozik. A gyermekszívsebész leírása szerint az ilyen betegségeknél sajnos jellemzően fellépnek trombózisok, artériás elzáródások, szűkületek, amelyek akár végtagvesztéshez is vezethetnek – ahogy az Janka esetében is történt. Hozzátette: „borzasztó ezt mérlegelni”, de még mindig jobb így, mintha az elzáródások az agyban jelentek volna meg, aminek a végén „agyhalott, vagy neurológiailag sérült baba lehetett volna”.

– A problémák néhány napos korban már a vérkeringés összeomlásához vezettek, úgyhogy akutan, éjszaka került sor a műtétre, ami után az állapota stabilizálódott, de a rendellenességnek csak egy kis részét tudtuk korrigálni – emlékezett vissza az első kritikus időszakra a Janka műtétsorozatát végző dr. Mihályi Sándor szívsebész főorvos.

– Amikor ilyen kis gyerekeknél kritikus állapotban kerül sor műtétre, akkor sokkal gyakrabban fordulhat elő súlyos szövődmény – utalt a lábamputációra, hozzátéve: bár a kislány állapota stabil volt, tudta, hogy a rendellenesség egy része még mindig fennáll. A szív- és érrendszeri problémákon csak újabb beavatkozásokkal tudtak segíteni, de most már ki merik jelenteni, hogy – leszámítva az amputációt – teljes életet élhet. Ezt az új életet ünnepli a könyvvel az édesanya és a család, valamint mindazok, akik megvásárolják a kötetet és ezzel a fent írt szervezeteket támogatják.