Felbontanák a lajosmizsei sportcsarnok építésére vonatkozó szerződést

Még 2015 júniusában határozta el a városvezetés, hogy Lajosmizsén építenének egy sportcsarnokot a taotámogatási keretből, mely a tervek szerint a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségén keresztül létesült volna. A beruházást Basky András polgármester szerint az indokolta, hogy a város sportélete oly mértékben fejlődött az elmúlt években, hogy a jelenlegi sportcsarnok már nem tudja kielégíteni az igényeket. Akkor elindultak a szükséges folyamatok, a tervek engedélyeztetései, majd módosításai. Két közbeszerzést is kiírtak, melyek nem vezettek eredményre.

Tavaly áprilisban, az akkori rendkívüli testületi ülésen Sebők Márta gazdakörös képviselő indítványban szorgalmazta, hogy a városvezetés bontsa fel az érvényes szerződést, és álljon el a csarnoképítés szándékától addig, míg a kivitelezéshez szükséges pénzösszeg a település rendelkezésére áll. Időközben kiderült, hogy a kivitelezés tervezett 500 millió forintos költsége megnőtt. Mivel a településen számos pályázat futott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, melyek elsőbbséget élveztek a sportcsarnok megépítésével szemben, így ez utóbbihoz nem tudott több forrást rendelni a város. Akkor olyan javaslat is elhangzott a polgármestertől, hogy folyamodjanak állami támogatásért, de arra csak érvényes közbeszerzés után jogosult a kérvényező.

Sebők Márta akkor azzal érvelt a szerződésből való kihátrálás mellett, hogy sem a sportcsarnok építésének teljes költsége, sem az önerő mértéke nem ismert, ezért el kell állni a csarnoképítési szándékuktól addig, amíg megfelelő anyagi erőhöz jut az önkormányzat. Akkor ezt a polgármester és a fidesz–KDNP-s képviselők nem támogatták, mert az visszalépés lett volna, és nem a szerződés megszüntetését, hanem módosítását javasolták.

Csütörtökön ismét rendkívüli testületi ülést tartottak, melyen tárgyalták a sportcsarnok ügyét is.

Basky András elmondta, hogy a 2019-es pénzügyi év sikeres volt, de a következő években nehezebb gazdálkodás elé néz a város: az előirányzat 2 milliárd 792 millió, a módosított előirányzat és a teljesülés 3 milliárd 149 millió volt. A gépjárműadó több mint 49 millió, ez a tétel idén nem áll az önkormányzat rendelkezésére, és az iparűzési adó 600 millió forint volt, de idén nem valószínűsíthető ekkora bevétel. Ezért a beruházásokban, egyéb fejlesztésekben visszafogottabbnak kell lenniük. A polgármester elmondta, hogy tavaly nem volt adósságállománya az önkormányzatnak, és szeretnék az idei évet is így teljesíteni. Pénzügyi szempontból stabil és jó évet zártak, de az elkövetkező év, évek komoly kihívást jelentenek a város gazdálkodásának.

Sebők Márta, a Pénzügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a tavalyi valóban jó év volt Lajosmizse életében, mert magasak voltak az adóbevételek, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy 70 milliós mínusz keletkezett a város büdzséjének működési bevételi és kiadási oldala között. Már a testületi ülést megelőző bizottsági ülésen is javasolta a polgármesternek, hogy tegyenek lépéseket a költségek csökkentésére.

– Az egyik lépés a folyamatban lévő sportcsarnok-beruházásunk, ami öt éve húzódik és már látható, hogy nem valósul meg. Itt folyamatos költségeink vannak, eredendően öt évvel ezelőtt 40 millió forintunkba került ez a próbálkozás – mondta Sebők Márta és javasolta a testületnek, hogy hozzanak döntést, mellyel megbízzák a polgármestert, hogy készítse elő a kivitelezéssel kapcsolatos szerződés felbontását. Hozzátette, hogy az önkormányzat ne vállalja magára a csarnoképítés kudarcát, hanem állapítsák meg a felelőst.

A testület némi egyeztetést követően azt fogalmazta meg határozati javaslatában, hogy megvizsgálják a szerződés megszüntetésének jogi lehetőségét, melyet egyhangúan elfogadtak a képviselők. Amennyiben megvalósítható a szerződés felbontása, akkor felszabadulna az önkormányzat által önerőként elkülönített 52 millió forint, amit átcsoportosítanának más célra.