Kiürítette az egyházi perselyeket a járvány

A nyilvános szentmisék beszüntetésével párhuzamosan az a biztos forrás, amit az egyházközség működéséhez a hívek hétről hétre perselyadományként adnak, az most hiányzik a plébániák életéből. Ez most olyan kihívás, amire keressük a megoldást – nyilatkozta hírportálunknak Hajagos Gyula, a kiskunfélegyházi Szent István-­templom plébánosa.

Elmondta, az egyházközségek működése általában három forrásból tevődik össze: a perselyadományokból, amit vasárnapi szentmisék során a hívek felajánlanak. Az egyházi adóból, melynek mértékére van ugyan általános ajánlás, de mindenki maga dönti el, hogy mennyit tud adni erre a célra. A harmadik forrás a szertartásokért – temetésekért, esküvőkért, szentmisékért – fizetett díj. Ezek összegét minden évben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozza meg.

– A Szent István egyházközségben éves szinten mintegy 150 temetés és 20 esküvő van, hétköznaponként két szentmisét, vasárnaponként pedig négyet tartanak – részletezte Gyula atya. – Mivel most nincsenek szentmisék, így a perselyadományok is elmaradnak, és a jelenlegi helyzetben az egyházadó is kevesebb. Jelenleg csak a temetésekből van bevételünk, ami a költségvetésünk tíz százalékát sem éri el – vázolta a plébános.

Azt is elmondta, hogy a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyében minden egyházközség kap úgynevezett hitéleti támogatást, melynek a mértékét az érsekség határozza meg az egyházközségek nagyságától függően.

– Ez nem azt jelenti, hogy a nagyobb egyházközségek többet kapnak, a kisebbek meg kevesebbet, sőt, inkább fordítva. Ez a Szent István-plébánia esetében éves szinten néhány százezer forintot jelent, ami nem igazán befolyásolja az egyházközség működését – vélekedett Gyula atya, aki azt is elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben mérlegelniük kell a kiadásaik csökkentését. Ezért az is előfordulhat, hogy módosítaniuk kell a munkatársak szerződését és csökkentik a munkaidejüket. Az alkalmazottak létszámát döntően az egyházközség nagysága határozza meg. A Szent István-plébánia a közepes nagyságú egyházközségek közé tartozik, így náluk a két pap mellett egy irodai alkalmazott látja el az adminisztrációs feladatokat, a sekrestyés tartja rendben a templomot, és van egy főállású kántoruk is.

Hajagos Gyula atya bízik abban, hogy a bevételkiesések miatt nem fog anyagilag ellehetetlenülni a plébánia. Mint mondta, nagyon sokszor megtapasztalta már papi élete során az isteni gondviselést. Meggyőződése, hogy ennek a vírushelyzetnek hamarosan vége lesz és minden rendben megy tovább.

Jakabszálláson többen is támogatják a plébánia működését

A helyzet súlyosságát felismerve, Jakabszálláson már többen is jelezték, hogy szeretnének anyagiakkal hozzájárulni a plébánia működéséhez – tudtuk meg Szécsényi Attila plébánostól, aki azt is elmondta, sokszor tapasztalta már a helyiek jó szándékát, hiszen többször is előfordult már, hogy ebéddel és süteménnyel kedveskedtek neki a hívek. – Sokféle megpróbáltatás elé állít bennünket ez a mostani járványhelyzet. Sajnos ezek közé tartoznak a gazdasági nehézségek is. Mivel az emberek nem tudnak a templomokba elmenni, így adományaikat sem hozhatják el. Az irodai forgalom is szinte leállt a jelenlegi járványügyi helyzet miatt. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyházközségek életét alapvetően az Istenbe vetett bizalom határozza meg. Ez a bizalom megmutatkozik természetesen a szeretetben és a szolidaritásban is – vélekedett a plébános.