Várni kell még a kaptárnyitással Kiskunmajsán

A karbantartások mellett ilyenkor kezdik el cukorlepénnyel táplálni a méheket, hogy elősegítsék a megfelelő fejlődésüket. Az idei enyhébb tél kedvezett a rovaroknak, ám a kaptárnyitással még várni kell, mert jöhetnek még fagyosabb napok is. A méhészek számára ilyenkor a kaptár és keretlécek készítése, a viasz kifőzése, valamint az atkák elleni védekezés is feladatokat jelentenek.

– A méhek még a pihenőidejüket töltik, de számunkra mindig akad tennivaló és mi mindent magunk csinálunk – mondta el Hunyadi Lajos kiskunmajsai méhész, aki 1975 nyarán vásárolta az első méhcsaládját. Az állomány mára háromszáz családra bővült és a méhekkel való munkába már fiai is bekapcsolódtak.

– Beleszülettünk a méhészkedésbe, így számunkra gyerekkorunktól természetes volt, hogy a méhekkel is foglalkozunk Lóránt bátyámmal együtt. Édesapánk vadász is, így aztán később mindketten vadászvizsgát tettünk – mesélte Hunyadi Ádám, aki amúgy mérnök informatikus, míg fivérének agrár- és környezetvédelmi mérnök diplomája van. Mint megtudtuk: Ádám két éve már hivatalos méhanyanevelő.

– Most éppen cukorlepényt készítünk, ami egy kis serkentő, hogy a méhek megerősödjenek a tavaszi fejlődéshez – mutatta a „titkos recept” alapján összeállított masszát Hunyadi Lajos, aki mézfelvásárlással is foglalkozik. Mint magyarázta: az igazi gondot nem a mostani nyugodt tél, hanem a tavalyi beteleltetés jelentette számukra. Az államilag is támogatott zöldítések miatt ugyanis több kultúrnövény virágzása elhúzódott és az októberi virágpordömping már egyáltalán nem hiányzott, mert emiatt sokáig maradtak aktívak a méhek.

– Szerencsés lenne, ha a mezőgazdasági termelők és a méhészek között jobb lenne a kommunikáció, mert ez az állapot senkinek sem jó – vélekedett Hunyadi Lajos, aki szerint a különböző növényvédő szerek túlzott használata miatt is egyre többször aggódhatnak a méhekért, melyek beporzással járó munkája nélkülözhetetlen a növénytermesztésben. Hunyadiék vándorméhész­kednek is és már harminc éve járnak Nógrádba, az északi akác virágzása idején. Olyankor hetekre odaköltöznek és a kaptárak közelében, lakókocsiban töltik az éjszakáikat.

– Az évek során sok tapasztalatot szereztünk és így például ma már daruval emeljük a szállító járműre a vándorkaptárakat ­– vezetett körbe a méhbirodalomban Hunyadi Lajos, aki egykoron a kőművességet cserélte el a méhészkedéssel, de nem bánta meg döntését. ­– Téved, aki azt hiszi, hogy a méhészkedés abból áll, hogy kiengedjük a kaptárakból a méheket és később kipergetjük a mézet. A méhek körül mindig akad tennivaló, de szerencsére mindannyian szeretjük csinálni – tette hozzá Hunyadi Lajos, aki egy dolgot javasolt minden mézfogyasztónak: mézet lehetőleg termelőktől vásároljanak, mert az biztosan valódi méz lesz.

Beporzók napja lesz az Astriceumban is

A kalocsai Astriceum Érseki Múzeum is csatlakozott a március 10-én tartandó Beporzók napja elnevezésű természetvédelmi kezdeményezéshez. A Magyar Múzeumok Online által meghirdetett nyitott napon főként a gyerekeket várják azokra a múzeumpedagógiai foglalkozásokra, melyeken segítik megértetni a rovarok általi beporzás fontosságát. – A rovarfajok mintegy 40 százalékára a kihalás árnyéka vetül, a rovarvilág mennyisége pedig évente mintegy 2,5 százalékkal csökken – hívták fel a figyelmet a szervezők, akiknek akciójához már több mint negyven múzeum csatlakozott az országban.