Elűzték a telet és máglyára vetették a télboszorkát Félegyházán

A télbúcsúztató ünnep évről-évre népszerűbb a városban, egyre többen csatlakoznak a Langaléta Garabonciások, a Padkaporos Néptáncegyüttes és a Rozsdamaró Zenekar közös felvonulásához. Ezúttal is a félegyháziak sokasága vonult velük végig a város főutcáján és zenével, tánccal csalogatták a nézelődőket a télboszorka égetéshez. Sokan – főként a legkisebbek jelmezbe öltözve – aktívan részt vettek a mulatságban, míg mások inkább csak lelkes szemlélőként járultak hozzá az ünnep sikeréhez.

A jelmezes felvonulás a városháza elől indult és a városi sportcsarnoknál ért véget, ahol máglyára vetették a télboszorkát és azzal együtt elégették a betegséget és a bánatot is. A télboszorka égetést táncmulatság követte, a megfáradtakat pedig teával, forralt borral és az elmaradhatatlan farsangi fánkkal kínálták a szervezők. Nem véletlenül. A hagyomány szerint ugyanis minél több fánkot eszünk farsangkor, annál több lesz a termés. A böjti időszak előtt pedig megengedhetjük magunknak, hogy egy kicsit f(al)ánkok legyünk.

Vasárnap van az asszonyfarsang napja

A tél vége és tavasz kezdete, a termékenység és bőség időszakának kezdete már az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek. A feljegyzések szerint hazánkban először Mátyás király idejében rendeztek álarcos mulatságot elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követve. A báli szezonnak számos népi vonatkozása is van. Kialakultak a különböző szakmák és népcsoportok báljai, mint például a céhes bálok, ahol egy-egy szakma képviselői ünnepeltek közösen. Szép hagyomány volt az is, hogy farsangvasárnap tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Farsangvasárnapnak a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napját hívták. De csonthagyóvasárnapnak, ötvenedvasárnapnak, sonkahagyóvasárnapnak és a Piroska nevű kalács után piroskavasárnapnak is hívták. Farsang farkának középső napján, hétfőn tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulathattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigalom.