Szakmailag is fejlődtek a külföldi gyakorlati képzéseken

A Gáspár András Szakgimnázium és Szakközépiskolában van egy lelkes tanárokból álló munkaközösség. Tagjainak célja, hogy olyan támogatási lehetőségeket kutassanak fel, melyeknek eredményeképp a diákok külföldi szakmai gyakorlatokon vehetnek részt. A nemzetközi pályázatokban való részvételnek nagy hagyománya van az iskolában. A jelenlegi projektcsapat egy éve alakult, vezetője, Kara Lászlóné Andrea magyar–német szakos tanárnő örömmel számolt be az ebben az időszakban elért sikerekről.

– Jelenleg az Erasmus KA1 szakképzési mobilitási programban veszünk részt, nyertünk támogatást diákok Unión belüli szakmai gyakorlatára. Az elmúlt egy évben harmincan utazhattak el, tízen Máltára, illetve húszan Németországba. A fodrász-, autószerelő-, autóvillamossági és magasépítő-képzésben tanulók a három hét szakmai gyakorlatot tanműhelyekben, illetve a termelésben töltötték el.

A diá­kokat a szaktanáraik választották ki tanulmányi eredményük, nyelvtudásuk, rátermettségük alapján. Ezt követően mi, a munkaközösség tagjai is meghallgattuk a jelentkezőket. Az utazás előtt a diákokra nyelvi, országismereti, mentális felkészítő foglalkozások vártak. A kint töltött három hét alatt nagy biztonságot jelentett a tanulóknak, hogy egy kísérő tanár mindig velük volt, kisebb-nagyobb problémák esetén számíthattak rá. Legfontosabb célunk, hogy a gyerekek profitáljanak az útból, bővüljön a szaktudásuk, erősödjön a szociális érzékenységük, gazdagodjon a multikulturális tudásuk, ezáltal is megerősödve, jobban felkészülve lépjenek majd ki a későbbiekben a munka világába, a nagybetűs életbe. Úgy gondolom, jó dolog, amibe belefogtunk, és ez más iskolák előtt is jó példaként szolgálhat – részletezte a tanárnő.

A programban részt vevő diá­kok örömmel elevenítették fel emlékeiket a külföldi szakmai gyakorlatról. Az angol- és német­nyelv-tudást egyaránt kamatoztathatták.

Elsőként Kovács Alexa 12. évfolyamos fodrásztanuló mesélt kelet-németországi, chemnitzi útjáról.

– Fogalmunk se volt arról, mi is vár ránk pontosan, de minden jól alakult. Az első nap kaptunk egy idegenvezetőt, aki mindenkinek segített eljutni a szakmai gyakorlati helyére. A következő naptól már egyedül közlekedtünk tömegközlekedéssel. A fodrászok egy tanműhelyben dolgoztak, az ottani szaktanárok nagyon készségesen tanítottak minket. Sok olyan különleges technikát elsajátíthattunk, ami nekünk még nem szerepelt a tananyagban, például különböző festési, kontykészítési, melírozási, szőkítési és vágási technikát. Szabadon alkothattunk az ajándékba kapott babafejeken.

Vas Mária Valentina szintén 12.-es fodrász és Chemnitzben töltötte el gyakorlati idejét.

– Nagyon jó lehetőségnek tartottam az utat, be is jöttek a számításaim, rengeteget profitáltam szakmailag. Az meglepett, hogy nem igazi embereken kellett gyakorlatoznunk, hanem babafejeken, de nem volt gond. Sőt, még haza is hozhattuk, megkaptuk ajándékba. Az idegen nyelv csak ritkán okozott kis problémát, főként az angolosoknak, de ott volt segítségként a Google Fordító és a mutogatás. Hétvégenként kirándultunk, vonattal jártunk Drezdában, Lipcsében és Zwickauban. A teljes ellátásunk és szállásunk mellett a program keretében még heti ötven euró zsebpénzt is kaptunk.

Az autószerelő fiúk közül Szabó Gergely 14. évfolyamos szintén Chemnitzben járt, csak más időpontban.

– A gyakorlatomat egy külső műhelyben töltöttem el, ahol meglepődve tapasztaltam, hogy a németek mennyire nyugodtak, türelmesek és egyáltalán nem kapkodnak. Én angolul beszélek, szerencsére olyan szakemberhez osztottak be, aki szintén tudott angolul. Sok új dolgot megtanított, főként olyan új gépeken, amik nincsenek nálunk. Péntekenként mindig laza nap volt, akkor például közös, jó hangulatú reggelivel indult a napunk.

Szabó Ervin 13. évfolyamos magasépítő három különböző helyen gyakorlatozott Chemnitzben.

– Hétfőtől szerdáig egy magánvállalkozásnál dolgoztam, egy kerti ház felújításában vettem részt. Csütörtökönként egy iskolában festettünk, péntekenként egy külvárosi festőműhelyben motívumokat építettünk. Több új dolgot tanultam a különböző helyeken, például festékkeverési módokat. Felfigyeltem arra is, hogy a németek nem gondolják túl a dolgokat. Előfordult, hogy hibáztam, de egyszer sem szidtak le, megmutatták, hogyan javíthatom ki.

Balog Balázs 13.-os, autóvillamossági képzésben tanuló diák is Chemnitzben töltötte el a gyakorlatát.

– Én egy nagy cégnél gyakorlatoztam két műszakban, ahol bolt és szerelőműhely is volt. A főnökkel már az első nap megtaláltam a közös hangot, mindketten rockzenerajongók voltunk. Minden nap más szakemberhez voltam beosztva. Németes vagyok, jól megértettem őket, bár néha szólnom kellett, ne hadarjanak. Furcsa volt a tisztaságmániájuk, mindig mindent mosni kellett. Technológiailag sokat tanultam, több olyan gép működését ismerhettem meg, ami nálunk itthon nincs.

Sajdik Csaba Henrik 13.-os autószerelő viszont Máltán gyakorlatozott.

– Októberben jártam kint, nagyszerű időnk volt. A repülőút után kaptunk eligazítást, hogy ki merre dolgozik. Valletta főváros mellett, Sliemában laktunk és dolgoztunk. Először egy kis garázsszervizben gyakorlatoztam, ahol nem sokat foglalkoztak velem, aztán miután jeleztem ezt a tanárunknak, intézkedtek és kaptam egy új gyakorlati helyet, ami már szuper volt. Ott új gépeket, szerszámokat és hibakódolvasókat ismerhettem meg. A sziget gyönyörű volt, délutánonként fürödhettünk a tengerben. Rengeteg látványosságot tekinthettünk meg a kirándulásaink közben – mesélte Csaba.

A program 2020 februárjában folytatódik: négy autószerelő-képzésben részt vevő diák utazik ki Horvátországba.