Sok jót és sok rosszat élt meg a százéves Julika néni

Zsikó Jánosné Sári Julianna 1920. január 5-én született Kiskunfélegyházán, egy fia, három unokája és öt dédunokája van. Mindenki ép és egészséges, a nagy­papa viszont sajnos tizenhat évvel ezelőtt elment az élők sorából.

Julika néni és családja Csólyospálos közeléből költöztek Bodoglárra, majd onnan a hatvanas évek elején, amikor Harkakötöny elkezdett épülni, költöztek a faluba, azóta itt él. Fiatal lány korában cselédként dolgozott, majd amikor megalakult a kiskunmajsai téesz, később pedig a harkakötönyi termelőszövetkezet, ott helyezkedett el, erről a munkahelyéről is ment nyugdíjba könyvelőként.

Világéletében aktívan élt, a munka mellett otthon a háztartást vezette, a kert, az udvar rengeteg tennivalót adott. Mindig talált magának valami elfoglaltságot, amivel hasznosan el tudta tölteni az idejét. Régen nagyon sokat kötött, kézimunkázott. Jó ideig közéleti tevékenységet is végzett, aztán, amikor születtek az unokák, a figyelme elsősorban feléjük irányult, rengeteget foglalkozott velük. A kultúra iránti szeretete is végigkísérte az életét. Eredetileg tanítónő szeretett volna lenni, de fiatal korában nem volt lehetősége ilyen irányba tanulni, viszont az unokáit rengeteg helyre vitte kirándulni, strandra, múzeumba, sőt a Balett Színházba is, sok érdekes kulturális programon vettek részt közösen. Az olvasás is nagy szenvedélye volt Julika néninek, sok könyvet kiolvasott, Jókai összes kötetét is elolvasta.

Mindig is foglalkoztatták a közéleti kérdések, ez ma sincs másként, van, hogy ma is leáll egy-egy témában vitatkozni az unokákkal, ha valamiben nem ért velük egyet.

– A nagyi a korához képest ma is jó egészségnek örvend, egész életében mindössze háromszor volt kórházban, ebből egy epekőműtét, aztán egy kisebb esés miatt, illetve az elmúlt ősszel volt egy combnyaktörése – mesélte az egyik unoka, aki elmondta azt is, hogy Julika néni ma már a harkakötönyi idősek otthonának lakója, ahol nagyon jól érzi magát. Biztonságos, jó helyen van, ahol a nap huszonnégy órájában tudnak rá figyelni, amit sajnos a fia és az unokák már nem tudnak biztosítani a napi rohanás miatt. Viszont mindennap látogatják, szerencsére a család nagy része a faluban, illetve egy közeli településen lakik.

Julika néninek a látása viszont megromlott, így ma már nem töltheti olvasással a szabadidejét. – A hallása sem az igazi, viszont ennek ellenére ma is nagyon aktívan éli a mindennapjait. Gyakran elsétál a közeli boltba, ilyenkor szívesen beszélget az emberekkel az utcán, sokan rá is csodálkoznak, hogy milyen fitt, hiszen mindentől eltekintve szellemileg és fizikálisan is nagyon jó egészségnek örvend – árulta el az unoka.

Ma sem vesztette el érdeklődését a világ dolgai iránt, ma is rendszeresen nézi a hírműsorokat és határozott véleménye van mindenről. A hosszú életének titkát a családja leginkább abban látja, hogy nagyon erős az életakarata, soha nem hagyta el magát és mindig aktívan és hasznosan élte az életét. Az ételeket illetően ma sem válogatós, mindent megeszik, szereti a húsleves levét hidegen inni bögréből, este, lefekvés előtt pedig rendszeresen csak gyümölcsöt eszik.

Julika néni vegyes érzelmekkel tekint vissza az eddigi életére. – Volt abban jó is, rossz is. Ha viszont a legszebbre kell emlékeznem, akkor a fiam születése, a házassága, utána meg az unokák születése jutnak az eszembe, mind nagyon szép élmény volt – mondta el lapunknak Zsikó Jánosné, aki a hosszú élet titkával sohasem foglalkozott. – Jön az magától, nem kell rá gondolni, én se gondoltam sose, hogy ezt a kort megérem. Tudtam, hogy hosszú időm van, mert voltam néha, nagy ritkán orvosnál és egyszer megkérdeztem, meddig élek még. A doktor úr ránézett a papírra és csak azt felelte, hogyha ezt a papírt nézem, akkor sokáig – idézte fel Julika néni. Kedvenc időtöltéséről elárulta, hogy az otthonban rendszeresen kártyáznak, beszélgetnek. – Tervezzük, hogy tavasszal megint széppé varázsoljuk az otthon környezetét, biztos, hogy ültetni fogom én is a virágokat – mesélte Julika néni, aki századik születésnapján együtt ünnepelte Vilmos nevű dédunokájával a kilencedik születésnapját, aki szintén január 5-én látta meg a napvilágot.

Példakép mindenki számára

Brassó Imre Albert, Harkakötöny polgármestere is köszöntötte a centenáriumát ünneplő Zsikó Jánosnét. A település vezetője elmondta, hogy a falu nemrégen volt 70 éves, Julika néni harminc évvel előtte jár a település megalakulásának. – Nagyon örülünk neki, és nagyon szép példa, ahogy ő képviseli az időseket, mert mindent meg szeretne oldani, megtesz, érdeklődik minden iránt. Példa­kép a település minden lakója számára Julika néni – mondta a polgármester.