Ünnepi állománygyűlést tartott a vitézi rend

Az alkalmon nem avattak új tagokat – erre néhány héttel korábban került sor a fővárosban –, de jövőre Kalocsára tervezik azt a ceremóniát is.

– Ez az őszi állománygyűlése a dél-magyarországi törzsszéknek, ami a szolnoki és a Bács-Kiskun megyei állományt foglalja magában. Ünnepélyes állománygyűlés: ilyenkor mutatkoznak be az újonnan felvett tagok, valamint kitüntetések, különböző oklevelek és elismerések átadására kerül sor – magyarázta a rendezvényen nyilatkozva Mácsai Lajos István hadnagy.

– Sajnos a székesegyház rekonstrukciója és a környező feltárások miatt eddig nem tudtuk idehozni az országos vitézavatásunkat, jövőre viszont szeretnénk megtenni, annál is inkább, mivel százéves lesz a rend – fűzte hozzá. Az idei avatást szeptember végén tartották Budapesten, ahol 58-an csatlakoztak a Történelmi Vitézi Rendhez: saját jogon ketten, várományosként 27-en lettek tagok, míg a nemzetvédelmi tagozatba 29-en nyertek felvételt.

A vitézi rend újkori története militarista jellegű: a század első harmadában szélsőjobboldali befolyás is érződött rajta, de alapvetően inkább konzervatív csapat volt. Horthy Miklóshoz köthető szervezetről van szó, a kormányzó 1920-ban alapította meg, lényegében újra, felidézve a szervezet történelmi gyökereit, amelyek II. Endréig, sőt, Szent Istvánig nyúlnak vissza. A rend – harcedzett és hősies tetteket végrehajtott – tagjainak a II. világháború előtt még járt a „vitéz” titulus, amit a nevük előtagjaként használtak. Ezt a lehetőséget 1947-ben eltörölték, de az Alkotmánybíróság – sokszoros újratárgyalások után – 2011-ben megállapította, hogy nem ellentétes az Alaptörvénnyel, tehát a rangjelzés magánéleti keretek között ismét használható, hivatalos elő­tagként azonban továbbra sem vehető fel.