Régi problémára új megoldást keresnek

Szomorú a kép szemét- és szennyvízkezelés terén a faluban. A legtöbb család ugyanis egyszerűen csak kiengedi a szennyvizét az árokba, nem működik megfelelően a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás sem – vázolta a helyzetet Kerekes László Zoltán bugacpusztaházi polgármester a projektbemutatón.

– Mindezt tovább súlyosbítja, hogy nincs a faluban csatornázás és nem is lehet, mert elfelejtettek bevenni bennünket a szennyvizes agglomerációba. Öt év alatt nem sikerült elérnünk, hogy a mi falunk miatt az országgyűlés törvényt módosítson és hogy Bugacpusztaházát valahová besorolják. Emiatt nem lehetséges a csatornaépítés – részletezte a polgármester.

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér udvarán megvalósult természetközeli szennyvíztisztító azért is nagyon fontos számunkra, mert ha látják a helyiek, hogy ez jól működik, akkor a családi házaknál is megvalósíthatnánk – hangsúlyozta a településvezető. Elmondta, a természetvédelmi szennyvíztisztítónak központi szerepet szánnak, mert ez az egyetlen lehetőségük jelenleg arra, hogy a víz a településen maradjon. Riasztó tendencia ugyanis, hogy a területen több a kilépő víz, mint bejövő. Azt is hozzátette, hogy a projekthez kapcsolódva a környezettudatos nevelésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben. Nem véletlen, hogy a szennyvíztisztító telep közvetlenül a játszótér mellett van. A játékos szemléletformálásnak ugyanis kitűnő platformja lehet.

– Ezt gondoljuk tovább, újabb beruházásokat tervezünk mellé. Így például kitaláltuk, hogy megvalósítjuk a Digitális Zöld Falut, aminek az egyik lényeges eleme lesz, hogy a lehető legkevesebb papírfelhasználással működtessük a falut. Ugyanakkor a jövőben minden gyermekrendezvénynek a környezetvédelem lesz a témája. A gyermekek által szeretnénk megszólítani a felnőtteket is.

Tovább bővítjük a parkot egy hektáron, ahol többek között egy méhlegelőt is szeretnének létrehozni olyan növényzettel betelepítve, amelyek őshonosak, a pusztára jellemzőek. Ugyanakkor egy erdei iskolát is tervezünk megvalósítani, ahol úgynevezett holografikus rendszerek segítségével jelenítjük meg a környékben élő állatokat – sorolta a polgármester.

Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak elmondta, a mintaprojektet a Pénzügyminisztérium harmincmillió forintos támogatásából valósították meg.

– Azért itt, a homokhátság közepén hoztuk létre az ökológiai szennyíztisztítót, mert itt a vízvisszatartás és a talajvizek szennyezése központi kérdés. Ezzel a mintaprojekttel szeretnénk bemutatni, hogy másként is lehet csinálni. Szeretnénk megmutatni, hogy ez a környezetbarát szennyvíztiszítás szélsőséges terhelési körülmények között, az év minden napján megfelelően működtethető – mondta.

A vízinövényeket hívják segítségül

A már üzembe állított természetközeli szennyvíztisztító rendszer az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kommunális szennyvizét tisztítja meg, mégpedig vegyszer és komolyabb gépészet felhasználása nélkül, szaghatásoktól mentesen. A szennyvizet nád, sás és egyéb vízinövények gyökérzónáján vezetik keresztül, és az ott található baktériumok lebontják a benne lévő szerves anyagokat és más szennyeződéseket. A víz elsőként egy utótisztító tóba kerül, ami a mikroklímát is javítja a párologtatással, majd onnan szikkasztó mezőre és végül a talajba jut. A módszer előnye, hogy a fokozatos szikkasztásnak köszönhetően annyi tisztított víz kerül egyszerre a talajba, amit a növények az utolsó cseppig hasznosítani tudnak.