Emlékoszlopot állítottak a 48-as honvédek tiszteletére Szabadszálláson

A szabadszállási Honvéd Nyugdíjas Klub Egyesület a múlt évben, a hadtörténeti évfordulókra, idén a „Dicsőség és mártírhalál …” programsorozata keretében a magyar függetlenné válás mindössze szűk másfél esztendeig tartó, tragédiába torkolló, később, 1867-es kiegyezés révén mégiscsak az eredményekhez hozzájáruló korszakára emlékezett, avattak obeliszket szabadszállási honvédek tiszteletére.

– Legyen tehát ez az emlékmű a szabadságharcos honvédjeinkre emlékezve, mind a jelen, mind a jövő nemzedékének a hazaszeretet és a szabadság Isten által megáldott jelképe – fejtette ki beszédében az emlékmű avatás célját és jelentőségét Farkas Zoltán, az egyesület elnöke.

Horváth Balázs, az egyesület Kommunikációs és Hagyományápolási Bizottságának vezetője beszédében megerősítette, hogy a Honvéd Nyugdíjas Klub, kezdeményezésével jelet kíván hagyni 1848/49-se szabadságharc hőseinek és áldozatainak, melyhez csatlakozott a Szabadszállás Jövőjéért Egyesület, befogadóként a Szabadszállási Református Egyházközség. Az emlékállítás gondolatát Szabadszállás városának képviselő-testülete is támogatta.

– Az emlékmű nem figurális alkotás, egyszerű, nem hivalkodó formája két jól elhatárolható részből áll. Masszív, robosztus beton alapja a névtelen sokaságot jelképezi, akik vállvetve küzdöttek a harcok során, a sikeres és vesztes csatákban egyaránt. Szürke gránit felső része anyagának keménysége, tömörsége a hősök emlékének örökkévalóságát, a hazáért vállalt áldozatuk nagyságát, az utókor emlékezőinek az összetartozását jelképezi. Karcsú, égbetörő formája a mártíroknak a Teremtőhöz vezető útjára utal. Színe a gyász színét közvetíti felénk, de a derengés, a világosodás szürkesége, amely a teljes feketeség helyett megjelenik, azt jelzi, az áldozat nem volt hiábavaló – emelte ki Horváth Balázs.

Az avató beszédek után az emlékművet Farkas Zoltán klubelnök, Müller Zoltán, a Szabadszállás Jövőjéért Egyesület elnöke és Holczmann Mihály, a Szabadszállási Református Egyházközség Presbitériumának gondnoka leplezte le. A szabadszállási honvédekért Kiss József atya és Hankóczi Gergely őrnagy, református tábori lelkész mondtak imát. Közreműködött Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület, Gáspár Réka, Desztics Márton Solt és Gyurkovics Adrienn.

A megemlékezést követően a korszak eseményeit feldolgozó kiállítás nyílt a József Attila Közösségi Házban. A tárlat anyaga átöleli az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egészét. Bemutatja a téli, a tavaszi és a nyári hadjáratot, a Függetlenségi Nyilatkozatot, és a dicső harcok beteljesülését jelentő Budavár bevételét. Nagy hangsúlyt kapott a megtorlás korszaka, a haditörvényszék működése, a bíróságok és a várbörtönök elhelyezkedése, a 48-as eszmék és hordozóik kiirtására tett intézkedések. A „Végszó: végrehajtva!” című rész pedig az aradi tizenháromra fordít figyelmet. Megjelennek, ők maguk, a tárlat látogatók megismerhetik a végszavaikat megörökítő leveleket, olvashatják az utolsó, általuk a vég előtt fontosnak tartott gondolataikat is.