Filus Erika nagy tervekkel vág bele az új feladatba

– Milyen tervekkel fog az intézmény irányításához?

– Az átadás-átvétel, leltárak elkészítése után a soron következő múzeumi rendezvények szervezése a legfontosabb feladatunk. Július 31-én emlékezünk Petőfi Sándor halálának 170. évfordulójára, amelyre – mint minden évben – méltóképpen kell készülnünk. A helyszín idén is a világ első köztéri Petőfi-­szobra melletti udvarrész lesz, ahol Tóth Ákos tárogatóművész ad koncertet. Az emlékmúzeum emeleti galériáján Petőfi elbeszélő költeménye, a János vitéz témája köré válogatunk kortárs alkotásokat a saját képzőművészeti gyűjteményünkből, melyeket Krámer Iván Kiskőrösön élő magángyűjtő könyvritkaságokkal, kuriózumnak számító illusztrációkkal, dokumentumokkal egészít ki.

– A közösségi média és a XIX. századi költő világát hogyan lehet közelíteni?

– A rendezvények, a csoportok fogadása és a múzeumpedagógiai foglalkozások mellett szeretném egy kicsit jobban használni a közösségi média és az internet adta lehetőségeket arra, hogy minél több emberhez jussanak el a híreink, jelen legyünk az online térben. Ehhez át kell gondolnunk a honlapunkat, logót, foglalkoztató füzetet kell készíteni, jobban ki kell használni a helyi média felületeit. A szintén Kiskőrösön található János Vitéz Látogatóközponttal közösen a környező települések iskolás csoportjainak készítünk programajánlatokat, hiszen aki ellátogat városunkba, annak egész napos, változatos időtöltést tudunk kínálni. Ennek beindítása csak azon múlik, hogy lesz-e elegendő dolgozói létszám a kulturális intézményekben. A múzeumban minimum hét főre van szükség ahhoz, hogy ellássuk a feladatunkat, úgy tűnik, tavasztól megoldódnak a létszámgondjaink.

– Mennyiben változik a vezetés jellege a korábbiakhoz képest?

– Erre most még nem tudok válaszolni, egyelőre gyakorlatot, tapasztalatot kell szereznem ebben az új feladatkörben. Nagyon sokat tanultam elődömtől, Kispálné dr. Lucza Ilona igazgató asszonytól, amelyik módszer közel áll hozzám, azt át fogom venni tőle.

– A korábbi igazgatónő hatalmas kapcsolatrendszert épített ki. Ismertséget, elismertséget szerzett a kiskőrösi múzeumnak. Ezt hogyan lehet átvenni?

– Ha ezek a jól működő kapcsolatok megmaradnak, akkor élni fogok velük, ha nem, akkor újakat kell kötnöm, főleg a saját szakterületemen – néprajzon – belül. De szerencsére már most sokan biztosítottak arról, hogy az igazgatónő nyugdíjba vonulása után továbbra is számíthatok rájuk, így az Európa-hírű történészekre, prof. dr. Hermann Róbertre, dr. Csikány Tamásra, dr. Pelyach Istvánra, a magángyűjtőkre, az Országos Petőfi Sándor Társaság tagjaira, hagyományőrző csoportokra, valamint az önkéntes segítőinkre.

– A szakterületét hogyan erősíti?

– Néprajzosként szívügyem a kiskőrösi szlovákság kultúrája. Behatóan foglalkoztam a lakodalmi szokásokkal, a disszertációmat ebből az egyedülálló viseletből írtam. Idén tavasszal ötödik alkalommal tartották a Magyar Viselet Napját, amihez úgy gondolom, érdemes csatlakoznunk, és a Kiskőrösi Szlovák Népdalkör és Citerazenekar, valamint a Szivárvány Néptáncegyüttes segítségével egy olyan egész napos programot kínálni, amikor a kiskőrösi viselet áll a középpontban.

– A Szlovák Tájház fejlesztésében is gondolkodik?

– A Szlovák Tájház néprajzi kiállítása muzeológiailag rendezett, rendben lévő anyag, a látványtár és a folyamatosan, nagy számban ajándékként érkezett textíliák, viseletdarabok leltározásán jelenleg is dolgozunk. Ezt a munkát minél hamarabb be kell fejezni. A múzeumnak nincs tájházas foglalkoztató füzete, pedig a múzeumpedagógiai foglalkozások iránti nagy kereslet indokolttá teszi. Terveink szerint két korosztály számára, az óvodások-kisiskolások, valamint a felső tagozatosok számára állítanánk össze olyan kiadványt, amelyekben helyet kapnának a csak a kiskőrösi szlovákokra jellemző hímzésminták, ruházati elemek, életmódbeli sajátságok. Ezeknél jóval nagyobb szabású, és csak a távlati terveimben szerepel a tájház infrastrukturális fejlesztése is.

Megújul a kiállítás és az épület is

Az emlékmúzeumban 2020-ban új kiállítás nyílik, amely egyedülálló módon Petőfi Sándor rendkívül rövid, csupán hét évig tartó alkotó időszakát mutatja be. Ezen a téren tehát megújul az intézmény, de megújul „fizikálisan” is, hisz hamarosan megkezdődnek az épület szigetelési, klimatizálási munkálatai és a nyílászárócseréje is. Az új kiállítás új fejezetet nyit a helyi Petőfi-kultusz történetében, egyben megnövekedett látogatószámot is várnak Kiskőrösön. A múzeum őrzi az ország legnagyobb kortárs, Petőfi-témájú képzőművészeti gyűjteményét, amely jelenleg ötszáz alkotást számlál. A kollekcióból színes kiadvány készül a Petőfi Szülőház Múzeumi és Művészeti Alapítvány, valamint az Országos Petőfi Sándor Társaság gondozásában, Kiskőrös város támogatásával. A gyűjtemény gyarapítása és gondozása fontos feladat, melyet az Országos Petőfi Sándor Társasággal közösen végez majd a múzeum csapata – mondta dr. Filus Erika igazgató.