A halasi megemlékezésen emléktáblát is avattak

A Országgyűlés 2012-ben nyilvánította Péter-Pál napját, június 29-ét – a hagyomány szerinti betakarítás kezdetét – a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává. A városi ünnepségen az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesületet adott ünnepi műsort, majd Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere mondott emlékező beszédet.

A polgármester kiemelte, hogy a méltóságukban és emberségükben tönkretett gazdák és leszármazottjaik iránti jelképes gesztus mellett az emlékezés fontos célja, hogy a soron következő nemzedékek is megismerjék a kommunista rendszer működésének embertelenségeit, a magyar felső- és középparaszti réteg szenvedéseinek történetét. – A Rákóczi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen, arra törekedtek, hogy lerombolják a hagyományos paraszti életformát és a gazdákat földjeik elhagyására kényszerítsék – mondta Fülöp Róbert.

A városvezető a kuláküldözés helyi vonatkozásairól is beszélt a hallgatóságnak. – 1950-ben városunkban 1160 főt tartottak a hivatalok nyilván, mint kulák. A mezőgazdaságból élők számának negyven év alatt történt tragikus csökkenése mindent elmond a kommunista diktatúra eszközeiről és eredményeiről. Az adottságai révén a gazdaság, azon belül pedig az agrári élvonalba predesztinált térségünk történelmében gyógyíthatatlan sebeket okozott a kommunizmus. Épp ezek miatt fontos, hogy emlékezetpolitikánk figyelméből sosem tűnhet el ez az időszak – hangsúlyozta Fülöp Róbert.

Kiskunhalas önkormányzatának kezdeményezésére készítette el a bajai szobrászművész, Szabó Áron a Kommunista diktatúrák Kiskunhalasi áldozatainak emlékére című bronz domborművet. Az alkotást a városháza épületének múzeum felőli oldalán helyezték el, ahol a második világháborút követően rendőrség, bíróság és börtön működött. Fülöp Róbert polgármester és Szabó Áron avatták fel a domborművet. Azt követően koszorúk, virágok elhelyezésére került sor az új emlékhelyen.