Évekkel ezelőtt így ünnepelték Kecskeméten a munka ünnepét

1988

Kecskeméten 1988-ban a Szabadság és a már azóta átnevezett Május 1. tér adott otthont a majálisnak. A dolgozókat ezen a napon kissé szeles, de szép napsütéses reggel fogadta. A hagyományos demonstrációt 10 órakor a fúvószenekar dallamai nyitották meg. A szocializmusra jellemzően ekkor az MSZMP Központi Bizottságának tagja, illetve a kecskeméti városi pártbizottság titkára egy-egy beszéddel nyitotta meg az ünnepséget. A köszöntés után megkezdődött az egész napos majális. A színpadokon, tereken kulturális és sportbemutatók szórakoztatták az ünneplőket. A Kossuth téren a város óvodásai adtak műsort, mely kapcsolódott az anyák napi ünnephez is, a Május 1. téren a Kecskemét Táncegyüttes lépett fel, a városi tanácsháza és a Nagytemplom közötti parkban pedig a KSC és Nagykőrös birkózói tartottak látványos bemutatót.

1989

Az egy évvel későbbi majális már a Vasútkertben került megrendezésre, ahol a korábbi napok gyakori záporai, esőre hajló időjárása ellenére ezrek tolongtak. Tér- és vurstlizene, körhinták, mutatványosbódék, bazárok, virslit és sört áruló sátrak sokasága jellemezte ekkor az ünnepet. Mondhatni: a növekvő inflációnak, a nyomasztó gazdasági és társadalmi közhangulatnak nyoma sem volt az esőtől felázott parkban. A Vasútkertben felállított emelvényen kiváló dolgozókat, a megye és a város politikai, állami, társadalmi vezetőit, képviselőit köszöntötték. Ahogy egy évvel korábban, ezúttal is Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a kecskemétieket.

1990

Ebben az évben rendezték a századik majálist, ugyanis először száz éve, 1890. május elsején volt világraszóló munkástüntetés.

Ebben az évben talán még többen köszöntötték a május elsejét, ugyanis ekkor már a rendszerváltás szelei fújtak. Valószínűleg senki nem hiányolta az immár elmaradt ünnepi beszédeket, és a megszokott létszámban felsorakozott árusok sem panaszkodhattak, hiszen még több pénzt kellett náluk hagyni, mint a múlt rendszerben, azaz mondjuk a tavalyi évben. A sátrakat ezúttal is a Vasútkertben állították fel. A szemerkélő eső ellenére, már a kora délelőtti órákban jókora tömeg tolongott a bazársortól a mutatványos bódékig, és ami a korábbi majálisokra emlékezve szembetűnő volt: nem lehetett vörös zászlót látni.

A 1990-es kecskeméti majális talán legnagyobb látványossága a kecskeméti reptér nyílt napja volt. A forgalomirányító rendőrök és katonák hathatós közreműködése ellenére időnként óriási forgalmi dugók keletkeztek a 44-es úton a kecskeméti repülőtér közelében. A megyeszékhely és környéke lakói szinte elözönlötték a korábban oly titkosan kezelt létesítményt. Szülők, gyerekek egész hada ostromolta meg a különböző szállító és harci helikoptereket, szuperszonikus vadászrepülőket. Ezen a napon minden szabad volt: a kicsik is felmászhattak a gépekre, és beülhettek a pilótafülkékbe. Akiket a kisebb masinák érdekeltek jobban, azok végignézhették a repülőmodellezők nonstop bemutatóját. Akadtak olyanok, akik azt állították, nem lesz elég jelentkező a sétarepülésre, hiszen 20 percért 750, illetve 950 forintot kellett fizetni. Nos, nem lett igazuk, mert szinte megállás nélkül rótták a köröket a repülők a város fölött. Sokan órákig várakoztak azért, hogy részesei lehessenek az ünnepi sétarepülésnek.

1991

A Petőfi Népe korabeli hasábjain nem véletlen volt olvasható az alábbi szalagcím: Ez a május elseje nem az a május elseje volt. A munka ünnepét megelőző napokban sokan kérdezték: valóban ünnep lesz-e május elseje az idén és ezután is? Természetesen az volt és az lesz, de a '91-es ünnep azért mégiscsak különbözött az évtizedeken át megszokottól. Kecskeméten jelezte ezt többek között az álláskeresők — munkanélküliek—egyesületének sátra, illetve itt és a megye más településein a pártok sátrai, reprezentálva a demokratikus átalakulást, s a velejáró gondokat is. A jókedv persze most sem hiányzott a majálisokról. A korábbi május elsejékhez képest az ez évit rövid ünnepi beszéddel, kevés álldogálással megúszta a kecskeméti Vasútkertben délelőtt 10 órára összegyűlt közönség.

2004

A 2004. május 1-jei dátum nem csak a munka ünnepe miatt volt fontos az országnak és így megyénknek is egyaránt. Magyarország ugyanis ekkor csatlakozott az Európai Unióhoz. Kecskemét főterén néptáncegyüttesek műsora köszöntötte hazánk csatlakozását az EU-hoz. Az esti felhőtlennek induló rendezvénysorozatnak az egyre sokasodó viharfelhőkből aláhulló kiadós zápor vetett véget. A MÉZ-koncertet és a táncházat már a művelődési központban tartották meg.

A munka ünnepének eredete

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus egyházi ünnep is, munkás Szent József, a munkások védőszentjének tiszteletére.

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció (szórakozás), nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát.

Ezzel párhuzamosan politikai megfontolásból az eredetileg a „munkások ünnepének” hívott napot a „munka ünnepévé” változtatták a szocialista blokkban. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban.