Százzal mehetnek majd a vonatok Kecskemét és Lajosmizse között

Már tavaly elkészült egy stratégiai elemzés, amely a kecskeméti és környéki kötöttpályás közlekedés fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Ebben szó esik arról, hogy a déli iparterület fejlődése miatt a közeljövőben a duplájára nőhet Kecskeméten a vasúti hálózat teherforgalma, a gyárak kiszolgálásához pedig vélhetően nem lesz elég a nagyállomás vágányhálózata, a Kecskemét-Alsó állomásra is ki fog terjedni a tehervonatok rendezése, esetlegesen indítása, fogadása. Vélhetően már ennek jegyében végeznek pályakarbantartási-felújítási munkálatokat május 2-ától (csütörtöktől) egészen június 5-ig a Kecskemét-Alsó állomáson, és a vágányzár miatt módosul a 142-es, Lajosmizse-Kecskemét vonalon a vonatok menetrendje is.

Mindez persze most még nem érint tömegeket: a viszonylaton jelenleg napi két vonatpár közlekedik, egy kora reggel és egy délután, és a piros motorvonaton alig szoktak utasok lenni. Csakhogy a már említett stratégia fontos szerepet szán a Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vasútvonalnak személy-és az áruforgalom kiszolgálása érdekében is. A dokumentumot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. dolgoztatta ki az önkormányzat és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bevonásával, döntési javaslatait az autógyár és a polgármesteri hivatal munkatársai közösen elemezték és ajánlották végrehajtásra.

Eszerint több, Kecskemétre érkező vasútvonalon terveznek fejlesztéseket. A legtöbbet a 142-esre, azaz a lajosmizseire: szinte hihetetlennek tűnik, de 114 milliárd forint szerepel a stratégiában. Ebből első lépésként megvalósítanák a buszos ráhordást, a napi két vonatpárt kilencre bővítenék, de a közép-és hosszútávú tervek között szerepel a 100 km/óra pályasebesség biztosítása a teljes vonalon, B+R, P+R parkolók, esőbeállók építése, a teljes vonal villamosítása és 12 darab, 300 ülőhelyes villamos motorvonat beszerzése.

Hogy ez az egész miként kivitelezhető, pláne úgy, hogy gazdaságos legyen, az egyelőre kérdéses és nyilván az idő tényező is. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester úgy fogalmazott a februári közgyűlésen, hogy nem a mai igényre terveznek, hanem minimum 15 éves léptékben gondolkodnak, és azt is kijelentette: életszerűnek tartja, hogy a régi vasúthálózati rendszert újraélesszék és bevonják a közlekedése, véleménye szerint ez a jövő útja. „Nem buszokkal kellene az embereket behozni Kecskemétre, hanem vasúttal” – mondta.

Alapos tájékoztatást szeretnének

A Hetényegyházán, Úrihegyben élők aggódnak a tervezett vasúti fejlesztések miatt (is), ez tényszerűen kiderült a hetényi művelődési házban tartott, Süli Csontos Ottó képviselő által összehívott lakossági fórumon. Legtöbben a megnövekvő zajterheléstől tartanak, mások szerint pedig fokozott veszélynek lesznek kitéve a gépjárművezetők, hisz a vasútvonalat közel tíz helyen keresztezi út a Hetényegyháza és az arborétum sarkánál lévő körforgalom közötti szakaszon. Szó esett arról is, hogy az új hetényi bekötőút és a Kossuth Lajos utca között közvetlen kapcsolatot teremtő Helikon utcában élőknek nagy a félelme, hogy nagymértékben megnő előttük az átmenő forgalom, az utca esetleges szélesítésével pedig portájuk egy részéről le kell mondaniuk. Több mint száz aláírás össze is jött a fórumon, a résztvevőknek ugyanis határozott igénye volt, hogy a tervezett vasúti és közúti fejlesztésekről (beleértve a becsatlakozó út nyomvonalát) kapjanak tájékoztatást az illetékes szakemberektől, ugyancsak egy fórum keretében.

Más vasúti vonalakat is fejlesztenének

A Kecskemét kötöttpályás közlekedés fejlesztési lehetőségeit vizsgáló elemzésben szerepel a 140-es, Cegléd-Szeged vonal is. Erre 41 milliárd forintot javasolnak, ebből fedeznék többek között 6 darab korszerű motorvonat beszerzését, második vágány építését Nyársapát és Katonatelep, valamint Városföld elágazás és Városföld között. A 145-ös, Szolnok-Tiszakécske vonalon pedig a reptéri kiágazás és Szolnok közötti szakaszt átépítenék 80 km/h sebességre, 6 milliárd forint pedig Lakitelek állomásra jutna, peronépítésre, épületfelújításra, biztosítóberendezés fejlesztésére.