A tanyán élő emberek gondjain enyhítenek a falugondnokok

Magyarországon 29 évvel ezelőtt jöttek létre Borsod-­Abaúj-Zemplén megye legszegényebb aprófalvaiban az első falugondnokságok, ma már több mint ezer ilyen tanya- és falugondnoki szolgálat működik az országban, amely a hazai védőnői hálózathoz hasonlóan ugyancsak hungarikumnak számít Európában. A hálózat kigondolója és elindítója, Kemény Bertalan szerint a legkisebb falusi közösségek megmaradását tudják segíteni a falugondnokok.

Kelebia kiemelt szerepet vállalt a Falugondnokok Duna–­Tisza Közi Egyesülete létrehozásában. Huszonkét évvel ezelőtt a településen alakult meg a – Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Pest megye déli részének – ma már több mint 160 településen működő, több mint 260 falu- és tanyagondnokságát összefogó szervezet.

Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna–­Tisza Közi Egyesület elnöke elmondta, hogy a Nemzetstratégiai Kutató Intézet munkatársai egy átfogó felmérést végeznek a hazai és a határon túli magyarok lakta területeken működő falu- és tanyagondnoki szolgálatokról, hogy reális képet kapjanak a szolgálatok helyzetéről.

Maczkó József, Kelebia polgármestere szerint a határon túli szolgálatok működésében igazi áttörést az hozna, ha a román és a szerb kormányzatot sikerülne meggyőzni arról, hogy adjanak központi finanszírozást, ezzel hivatásos státuszt biztosítva a helyi önszerveződő szolgálatoknak, amelyek jelentős szociális és kulturális feladatot vesznek le az állam válláról. Addig is a határon átnyúló közös pályázatok, együttműködések jelenthetnek komoly anyagi és szakmai segítséget a határon túli falu- és tanyagondnoki szolgálatok számára.

A polgármester hangsúlyozta: a falu- és tanyagondnokok elsősorban nem szociális jellegű feladatokat látnak el, az ellátás alapja a közösségépítés, ami azt jelenti, hogy a tanyavilágban vagy akár a település belterületén lévő olyan csoportokat fognak össze, melyek valamiért hátrányos helyzetben vannak. – Itt találkozik a szociális szféra és a közösségszervezés – hangsúlyozta Maczkó József, Kelebia polgármestere. Rámutatott: a falugondnokok katalizátor szerepet töltenek be, akiknél lecsapódnak a különböző információk. Gyerekeket szállítanak óvodába, iskolába, az időseket orvoshoz, kórházba viszik szervezetten, segítenek a gyógyszerek kiváltásában, a bevásárlásban, a napi ügyek intézésében, amely a törvény szerint ingyenes.

A napi feladatok mindhárom országban azonosak. A határon túli területeken egy-egy körzethez több település is tartozik, ezért szervezetileg máshogy épülnek fel a szolgálatok, de a napi feladatok azonban jórészt hasonlóak mindhárom országban. Míg Magyarországon főállású munkatársak látják el a falu- és tanyagondnoki feladatot, addig Erdélyben javarészt önkéntesek végzik ezt a munkát. Az erdélyi falugondnoki szolgálatok javarészt több mint húszéves gépjárművekkel, sok esetben a gondnokok saját autóikkal látják el a feladataikat, míg idehaza a kormányzat jelentős forrásokat biztosít normatíva formájában a szolgálatok működéséhez.

Határon túli tapasztalatok

A tanácskozáson a hazai falu-és tanyagondnoki szolgálatot működtető önkormányzatok vezetői és szolgálatok munkatársai mellett elmondták tapasztalataikat és mindennapi gondjaikat a Falugondnokok Romániai Szövetségének munkatársai, valamint a Szabadkán működő Caritas – amely összefogja a Vajdaságban a falugondnoki hálózatot – képviselői is.