Kecskemét

2019.03.22. 11:30

A kecskeméti SOS Gyermekfalu megszűnik, de a közösség marad

Nagy változások elé néz a kecskeméti SOS Gyermekfalu. Azt szeretnék, ha 2030-ra már minden nevelőszülő saját ingatlanában biztosítana otthont a rászoruló gyermekeknek. A költözést egyelőre nem tervező családok természetesen még jó pár évig maradhatnak mostani falubeli házaikban, de hosszú távon az épületeket értékesíteni kívánják.

Hraskó István

Szakmai megújulásának új állomását jelentette be nemrég az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványa. Mint közölték, a nevelőszülői családok az elkövetkező években fokozatosan integrált lakókörnyezetbe kerülnek, mert ez jobban támogatja a gyerekek társadalmi beilleszkedését és későbbi boldogulását. Ilyen, különböző kialakítású integrált falvak működnek például Ausztriában, Finnországban, Észtországban, Bulgáriában, Koszovóban, Üzbegisztánban, Brazíliában és Dél-Afrikában is.

Az SOS-es családok tehát nem egymás közvetlen szomszédságában lesznek, hanem szétszórtan a városban és környékén (ajánlások alapján lehetőleg 60 kilométeres sugarú körzeten belül, hogy rendszeres és színvonalas szakmai támogatást tudjanak kapni). Az átalakulás természetesen érintik a kecskeméti falut is, ahol jelenleg 11 család/nevelőszülő él 61 gyermekkel (a falu területén kívül, saját ingatlanban további 36 nevelőszülő gondoskodik összesen 92 gyermekről).

– Azt szeretnénk, ha 2030-ra már minden nevelőszülőnk saját ingatlanban biztosítana otthont a rászoruló gyermekeknek – nyilatkozta hírportálunknak Kiss Gergely, az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta ugyanakkor, az átmenet egy hosszú, többéves folyamat keretében valósul meg, amelyre régóta készülnek, és utána is fennmarad az SOS Gyermekfalu közössége.

Fontos változás, hogy a jövőben csökkenteni fogják a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek számát. Egy családban átlagosan 3–4 gyermek fog nevelkedni (az eddig 5–6 helyett), hogy még több figyelem jusson rájuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy növelik a nevelőszülők számát, folyamatosan várják a jelentkezésüket – pénteken Kecskeméten nyílt napot is tartanak a jelentkezőknek.

A faluban lakó nevelőszülőktől ez évtől várják a házak rezsiköltségének kifizetését (mivel alapítványi tulajdonú ingatlanokról van szó, ez a rezsinek csak a nettó összegét jelenti). 2020-tól pedig bevezetik a lakhatási hozzájárulást, ez a piaci ingatlanbérleti díjaknál nagyságrendekkel alacsonyabb lesz, és nem fogja csorbítani a nevelés minőségét – mondta el Kiss Gergely.

A gyermekfalu irodaépületeit a közeljövőben értékesítik. Ez azt jelenti, hogy a családok mellől elköltözik az „intézmény” jellegű iroda a város egy másik részére.

– A nevelőcsaládjainknak otthont biztosító házak eladását nem tervezzük a következő években. Azok továbbra is gyermekeink otthonai maradnak. Ha egy nevelőcsalád mégis a költözés mellett dönt, akkor a házakat más, nem nevelőszülői családoknak szeretnénk bérbe adni, ezzel is erősítve a lakókörnyezet integrációját – folytatta Kiss Gergely.

Mint mondta, arra bátorítják a nevelőszülőket, hogy a változó feltételek ellenére maradjanak velük és folytassák hivatásukat. Ha saját ingatlanba költöznek, akkor is folytatni kívánják velük a közös munkát, segítenek például házuk, lakásuk előkészítésében. Akinek pedig nincs a nevelőszülői munkához megfelelő otthona, de a faluban lévő ház fenntartását nagy mérete miatt nem tudja vállalni, szeretnének más ingatlan-megoldást találni.

Egyéni és csoportos beszélgetések sora következik

Kiss Gergely elmondta: mivel a gyermekvédelemben dolgoznak, nagyon jól tudják, hogy milyen traumát jelent egy gyereknek az elsődleges gondozó személy elvesztése. Az átalakulási folyamat tervezésének ez a legfontosabb része, pont erre figyelnek leginkább. A gyerekek akkor érzik magukat biztonságban, ha a nevelőszülők is el tudják fogadni a változás szükségességét. Ezt van, aki könnyebben veszi, van, akinek hosszabb idő kell hozzá. Terveznek sok csoportos és egyéni beszélgetést a nevelőszülőkkel annak érdekében, hogy értsék a változás előnyeit és mindenki számára vállalható és kedvező alternatívát kínáljanak. Ezek most zajlanak, ebben az évben ez az egyik legfontosabb feladatuk. A nevelőszülők, a szakemberek, pszichológusok pedig beszélgetnek a gyerekekkel, hogy segítsék őket ebben a folyamatban.

– Törekszünk arra, hogy ne szakítsunk el fontos kapcsolatokat. Ugyanakkor lesznek helyzetek, amikor egy-egy gyerek esetében gondozási helyváltásra lesz szükség. Ezt a lehető legkörültekintőbben, tervezetten fogjuk végezni – jelentette ki Kiss Gergely.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában