Az oktatás jövőjéről szólt a kalocsai pedagógusfórum

Az előadók között volt dr. Hafiek Andrea, az ITM Szak- és Felnőttképzési Szabályozási főosztályvezetője, dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Iszák Tibor, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökhelyettese.

– Az elnökség nyolcvan százaléka el is tudott jönni – számolt be Fekete Antal. A vendéglátó iskola intézményvezetője elárulta: a programban még zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson a megye tankerületeinek és szakképzési centrumainak vezetői folytattak köznevelésével kapcsolatos konzultációt. Mint mondta: aktív tagokként, mind fontosnak tartják, hogy azon kollégáik, akik egyébként szintén tagok (hiszen ez része a munkaköri leírásuknak), de egyelőre nem aktívak a Karban, intenzívebben vegyék ki a részüket a szakmai munkából, leginkább a véleményükkel.

A tanácskozást követő szakmai fórumon több előadás hangzott el az oktatás jelenlegi állapotáról, mind a tanulók, mind pedig a pedagógusok szemszögéből. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár tucatnyi témát említett, amellyel jelenleg is foglalkozik a kormányzat. Mérlegre tette azt is, hogy mit sikerült elérni a fizetések terén: az elmúlt nyolc évben eljutottak addig, hogy ma már 315 milliárd forinttal többet költ az állam a pedagógusbérekre, mint korábban. Ennek eredményeképpen a diplomás átlagbérek 75 százalékát keresik meg a pedagógusok, a 2010-es 50 százalékhoz képest. A javuláson túl azt reméli, hogy ezt az arányt 90 százalék fölé is lehet vinni, belátható időn belül, erre pedig már nyújtottak be törvényjavaslatot, ami közigazgatási egyeztetésen van, fűzte hozzá.

– Az, amivel itt versenyt futunk, az a gazdasági növekedés, illetve az abból fakadó béremelkedés – magyarázta a nekünk adott interjúban Maruzsa. – Amikor a kormány 2013-ban meghozta az életpályamodellel kapcsolatos intézkedéseket, azokat a következő néhány évre hozta meg. Most is mennek előre a folyamatok, de amikor a piacon tíz százalék körüli a reálbér növekedés, akkor ezzel az oktatási rendszernek, meg nyilván az egészségügynek, az államigazgatásnak is lépést kell tartania, hogy vonzóak is maradjanak a bérek – fejtegette. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mindezt miből lehet finanszírozni, hiszen már így is hatalmas összegeket említett (csak a pedagógusok szakmai előmenetelével járó béremelkedésekre 20 milliárd forintot különítettek el a jövő évi költségvetésben), azt felelte: a gazdasági növekedés nagyobb állami bevételekkel is jár.

A politikus fontos fejlesztésre váró témaként említette az oktatás pályaorientációs tevékenységét, aminek – a Klebelsberg Központon keresztül – már most is megvan a működő rendszere, ám érdemes lenne ezt a feladatellátást erősíteni, pénzeszközökkel, erőforrással, emberállománnyal. Kiemelte továbbá azt a kezdeményezést, amitől egyébként sokat vár, hogy a köznevelésből kilépő tanulók egyes adataiból állítsanak fel közzétehető statisztikákat, így kiderülne például, hogy érettségivel, vagy éppen bizonyos szakképesítéssel az adott pillanatban mennyit lehet keresni a magyar munkaerőpiacon. Ez, a felsőoktatásban már működő módszer ugyan „törvénymódosítást és adatintegrációt feltételez, de technikailag kivitelezhető”, és nagyon objektív adatokat tudna kínálni a pályaválasztás előtt álló általános iskolásoknak, mutatott rá.