Továbbra is kutatják a solti Tételhegyet

A Duna egykori árteréből, a legmagasabb pontján 17 méter magasan kiemelkedő, mintegy száz hektár alapterületű földhát Solt keleti részén uralja az egész környéket. A bronzkortól egészen a késő középkorig lakott Tételhegy gazdag emlékekben, amelyeknek a feltárását 2005-ben kezdték el, bár 1886-ban is voltak itt embertani célú kutatások.

– A jelenlegi ásatás az Árpád-ház Program keretében zajlik, amely a magyarországi Árpád-kori emlékek feltárását és közkinccsé tételét célozza. Ennek a programnak részeként szeretnénk igazolni azt a tudományos feltételezést, hogy a solti Tételhegy az Árpád-korban is fontos szerepet töltött be. Történeti tény, hogy az Árpád-korban Fejér megye átnyúlt a Duna-Tisza közére, nagyjából egészen Kalocsáig. Az akkori Solti széknek számos írásos nyoma van, amelyet feltevésünk szerint innen, a Tételhegyről irányítottak – mondta el lapunk érdeklődésére Szentpéteri József kutatásvezető, az MTA BTK Történettudományi Intézetének régész munkatársa.

Bár az elmúlt évben nem volt ásatás, az előkészítő munkálatok folytak. Rendkívül hasznosan alkalmazhatók a Google Earth műholdas felvételei, amelyen jól megfigyelhető, hogy a százhektáros Tételhegy közepén egy tízhektáros terület található, amely a mostani ásatás célterülete. A hegyen egy olyan mélyedés látható, amelyen a felnagyított fényképfelvételt megvizsgálva furcsa objektumok tűnnek fel. A mélyedéseket két héttel az ásatás előtt talajradarral bemérték, és ennek eredményei alapján tűzték ki a szondázó szelvényeket.

A felső, mintegy egyméteres vastagságú öntéstalaj alatt olyan vörös színű, fehér mészkővel kevert agyagréteget találtak, amely egy eddig számukra ismeretlen, széles alapú sánchoz tartozott. A tavaly végzett magnetométeres kutatások eredményei igazolták, hogy egy harmadik keresztirányú sánc is tagolta a Tételhegy tetejét. A kapott eredmény azért fontos a kutatók számára, mert a kéthektáros erődítmény köré a középső bronzkorban több külső udvart is leválasztottak ennek segítségével. A sáncokat egyébként az Árpád-korban megújították, ismét felhasználták.

– További vizsgálatokat igényel annak az eldöntése, hogy az erődrendszernek az egyes elemei mikor készültek, meddig álltak fenn és a hatalom milyen szintű képviselőjéhez tartoztak. Különösen érdekes számunkra a hegy északnyugati részén elhelyezkedő ispáni várhoz feltételezhető kapcsolódása, és ennek megvilágítása az elkövetkező néhány év legfontosabb tudományos célkitűzése – vázolta terveiket a kutatás vezetője.

Az Árpád-ház Program hat éven keresztül biztosítja a tételhegyi ásatások anyagi hátterét. Ebből minden év tavaszán és őszén egy-egy hónapot fognak ásni, melyeket kisebb feltárások is kiegészíthetnek. A program zárásaként tudományos ülésszakot terveznek, melynek előadásait mind a szakma, mind az érdeklődő nagyközönség részére publikálni fognak.