A balkezes gyerekeket még mindig próbálják átszoktatni

Kiss Erzsébet és társai 2006-ban hozták létre a Magyarországi Balkezesek Egyesületét, elsősorban az érdekképviselet-érdekvédelem miatt. Az elnök véleménye szerint ugyanis a balkezesek jobbkezessé való átszoktatása ma sem ritka, és muszáj elmagyarázniuk, hogy ez milyen súlyos zavarokat okozhat a gyermek fejlődésében, emellett pedig szakmai tanácsokat, segítséget nyújtanak az érintett családoknak. Kiss Erzsébet természetesen maga is balkezes, és nagyon elmélyedt a témában, a tanítóképzőn szakdolgozatát is ebből írta.

– A mi családunkban igencsak jellemző a balkezesség. Valószínűleg két vagy három dédnagymamám, mindkét nagymamám, édesanyám, nagynéném és egyik unokanővérem is balkezesnek született. Majd aztán első fiam, és második házasságomból is az első, szintén fiú gyermekem. Lányom és legkisebb fiam viszont jobbkezes. Édesanyámat sajnos szabályosan átverték a jobb kezére: addig ütötték a balt, míg nem a jobbot használta. Ez akkoriban még teljesen elfogadott szokás volt. Nagyapám és anyukám tanítója sem engedte, hogy balkezes maradjon. Érdekesség, hogy később én is ehhez a tanító bácsihoz kerültem, de édesanyám elmagyarázta neki, hogy nem szabad átnevelni a gyerekeket, így én már megúsztam.

– Milyen káros következményei lehetnek az átszoktatásnak?

– A balkezesség a jobb agyfélteke dominanciájából adódik, és ez már a magzati korban eldől. Ha ezt próbálják erőszakkal megváltoztatni, az egyszerű beszédhibától, dadogástól az olvasási, írási nehézségeken át akár az epilepsziás tünetekig sok minden kialakulhat. Nemcsak a kézre, hanem az egész testre, a fülre, szemre, lábra is vonatkozik a dominancia, így az átszoktatás befolyásolhatja, felboríthatja a térbeli tájékozódást is. Tudok olyan kislányról, aki bárhol el tud tévedni. De akit átneveltek, gyakran nem tud tolatni az autóval, vagy nem is mer gépkocsit vezetni, mint például édesanyám. A lelki sérüléseket pedig nem is említettem.

– És manapság mennyire jellemző, hogy a felnőttek nem hagyják érvényesülni, amit a természet eldöntött?

– Sajnos, az átszoktatás manapság is jelen van. Nem bevett gyakorlat, de nem is kimondottan ritka. Pár éve negyven intézményből 3 ezer óvodás, valamint első és második osztályos iskolás gyermeket vontunk be országos felmérésünkbe, hogy meghatározzuk a balkezesek arányát. 16 és fél százalék lett az eredmény, és ami elgondolkodtató: ugyanazon településeknél az óvodáknál magasabb volt az arány, mint az iskolákban. Személyesen láttam többször, ahogy a tanító átteszi a ceruzát a gyermek bal kezéből a jobba. Havi szinten kapunk egy-két panaszt, bejelentést, például viselkedészavaros gyermekről, akiről aztán kiderül, otthon bal, iskolában jobb kézzel ír.

– Ön szerint mire vezethető vissza manapság, hogy átszoktatják a gyerekeket?

– Régebben gyakran azzal indokolták, hogy ez a világ a jobbkezeseké, könnyebben fog boldogulni a gyerek, ha ő se más, mint a többiek. Sajnos, egyes esetekben a kényelem is szerepet játszhat: az óvónőnek, tanítónak egyszerűbb a dolga, ha nem kell külön foglalkoznia a balkezesekkel. Hiszen nekik máshogy kell tanítani a cipőkötést – szemből, mintha a tükörképe lennénk –, és nagyon más technikát kell elsajátítaniuk az írásnál is. Tény, az óvodákban rengeteg gyerek jut egy óvónőre, nehéz huszonöt-huszonnyolc felé megosztania a figyelmét. Az is baj, hogy manapság az öt-hét évesek kevesebbet mozognak, nem nagyon másznak például fára, és így a finommotorikus mozgásuk sem a legjobb. Még a jobbkezesek sem tudják rendesen megfogni három ujjal a ceruzát, sokat kell velük gyakorolnia a tanítóknak.

– Mire kell ügyelniük a szülőknek, óvónőknek, tanítóknak a mindennapok során?

– A szülőknek érdemes már két-három éves korában nézni, hogy a gyermek melyik kezével integet, fogja a ceruzát, melyik kezével dob. Ha egyértelművé válik a balkezesség, óvodás korban már az ő szintjükön el lehet nekik magyarázni, hogy ő kicsit más. Az óvónők a terítésnél úgy ültessék a kicsiket, hogy a bal- és jobbkezesek ne akadályozzák egymást az evésben. Előnyös, ha az óvónő és a gyerekek együtt osztják ki az evőeszközöket, ez segíti a csoportnak a dolog megértését. Az ültetésnek az iskolában is van szerepe, a balkezesnek a pad bal oldalán sokkal jobb. Figyelni kell arra is, hogy a kezével lehetőleg ne vessen árnyékot a füzetre írás közben. Apró praktikák is vannak, ilyen például a háromszög alakú ceruza, a balkezes toll és olló, vagy a gyorsan száradó tinta, amellyel kiküszöbölhető a maszatolás.

– Előfordulhat, hogy osztálytársai kicsúfolják a balkezes gyereket?

– Ilyenről nem hallottam, nem volt ilyen panaszunk. A gyerekek hihetetlenül toleránsak tudnak lenni egymással. Viszont a passzív átszokás veszélye fennállhat, főleg lányoknál: látják, hogy körülöttük mindenki jobbkezes, és megfelelési kényszerből be akarnak állni a sorba. Résen kell lennie a szülőnek, változik-e valami a gyereknél, nemcsak az írás módjában, hanem akár a viselkedésében is.

Előnyei is vannak a balkezességnek

– Aki jól kihasználja ezt az adottságát, könnyen előnyt tud belőle kovácsolni! Egyes sportágakban megzavarhatja a balkezes a jobbkezes ellenfelet. Elég, ha olimpiai bajnok párbajtőrözőnkre, Szász Emesére gondolunk. És mivel a balkezeseknél a jobb agyfélteke a domináns, amely az érzelmekért, művészi készségekért, kreativitásért felelős, így nagyobb valószínűséggel lesz tehetséges a zenében, színészetben, képzőművészetekben – részletezte Kiss Erzsébet, a Magyarországi Balkezesek Egyesületének elnöke.