2018.07.21. 20:00
Közel kerültek a természethez a táborban
Az úton átmegy egy szarvas. – Nem! Az erdőn át megy az út. E mottó szellemiségében rendezte meg a Hírös Agóra Ifjúsági Otthon idei Fantázia drámajátszó táborát a közelmúltban Parádon. Az egyhetes tábor központi témáját az ember és az állat kapcsolata adta. A tematika végigvonult a hét kreatív foglalkozásaiban és a táborban megalkotott drámajátékban.
A Parádon táborozó kecskemétiekről a csoportkép a jászberényi állatkertben tett látogatás után készült
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Horváth Péter
A természet értékei, az állatok megismerése és tisztelete állt az idei Fantázia tábor középpontjában, amit a Hírös Agóra Ifjúsági Otthon szervezett Parádon. A sűrű lombokkal tarkított Mátra hegyeinek ölelésében megrendezett hagyományos drámatáborban a gyerekek az állatok nyomába eredhettek és megismerhették a környékbeli erdő lakóinak életét.
Józsa Kata, a tábor fő szervezője és a keretjáték kidolgozója lapunknak elmondta, hogy az ember valaha együtt élt az állatokkal, ismerte őket, s minden állat tanított valamit számára. Általuk a természet szólt és még ma is szól hozzánk és ha figyelünk rájuk, meghallgathatjuk és megérthetjük őket. Az erdei állatok az ember számára a szabadságot és a függetlenséget jelképezik. Noha manapság úgy tűnik, hogy a vadon élő állatok és az ember kapcsolata megszakadt, a kontaktus ember és természet közt sosem szűnt meg. Minden, amit teszünk, kihat a természetre és visszahat ránk. E fontos kapcsolat tudatosítása volt a tábor fő célja.
A táborban szerzett természetismereti tudást kézműves foglalkozásokon és drámajátékban dolgozták fel a diákok, akik a Kertvárosi Általános Iskolából, a Szent Imre Általános Iskolából és az Arany János Általános Iskolából érkeztek, mintegy hetvenen, 9-től 14 éves korig. Sokan közülük visszatérő vendégei a változó tematikájú drámatábornak.
Az első napon, úton Parád felé, látogatást tettek a táborozók a jászberényi állatkertben, ahol megfigyelték a vadállatok külsejét, mozgását és viselkedését. A táborba érve az állatok titkaiba beavató vadász és mesélő fogadta a gyerekeket. A fiatalok napirendjének ritmusát rítusok adták: reggel hétpróbával, majd közös étkezéssel kezdődött a nap, majd a csoportos napköszöntő énekkel üdvözölték a természetet. Napközben kreatív foglalkozások és természetismereti előadások várták a gyerekeket, esténként pedig nyomkereső gyűlésen és csoportos drámajátékon vettek részt a drámapedagógusok vezetésével. Minden este varázsköpönyeges mesélők járták a tábort lámpásukkal és állatmeséket olvastak fel a gyerekeknek elalvás előtt.
A három iskola által alkotott csoportok egy-egy állatot választottak szimbólumuknak, vagyis „totemállatuknak” a hétre. A kertvárosiak állata a szarvas, a Szent Imré-seké a róka, az Arany János iskola táborozóinak állata a madár volt. A csapatok állatukról szóló tetszőlegesen választott eredetmondát, mítoszt, mesét a hét során drámaelőadássá formálták és a zárónap estéjén előadták. A fiatalok madaras bemutatót láthattak, melyet Kiss Balázs tartott saját nevelésű ragadozó madaraival. Szira, a bagoly és Villám, a szalagos álölyv röptét és vadászatát ámulva figyelte a fiatal közönség. Hamarosan elkészültek a csapatok egyenpólói is, amelyeket rókák, szarvasok és madarak képei díszítettek, majd mindenki megformálta gipszből készített állatmaszkját. Ezek mindegyike egyedi díszítést és színeket kapott.
A természeti környezet eszközeit felhasználva a három totemállatot idéző land art művet, szabadtéri installációt alkottak a csapatok. Az utolsó előtti napon kirándulást tettek Bodonyba, ahol megtekintették a faluban működő Múlt és Jelen Gyűjteményt és látogatást tettek egy fazekasműhelyben. A nap második felében az egerszalóki strand várta a gyerekeket. A tábort a csapatok tematikus drámaelőadása és tábortűz zárta az utolsó estén.