2018.07.31. 17:30
Apák és lányaik kapcsolatát erősítette a közös táborozás
Első alkalommal szervezte meg a Férfiak Klubja az apa-lánya tábort azzal a céllal, hogy az együtt töltött minőségi idő erősítse a szülő és gyermek kapcsolatát. A tábornak egy kiskunfélegyházi lovastanya adott ideális helyszínt ahhoz, hogy távol a külvilág zajától az apukák és lányaik valóban csak egymásra figyeljenek.
Érdekes csapatépítő feladatokat is kitaláltak a tábor szervezői
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Vajda Piroska
A Férfiak Klubja olyan országos férfimotivációs mozgalom, amely az alapvető férfiértékek népszerűsítésére vállalkozott. Bedő Imre kezdeményezésére indult, azzal a céllal, hogy tagjai példát állítsanak – mint férfi, mint férj, mint apa – a következő generációk elé.
– A Férfiak Klubja küldetését nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is szerettük volna népszerűsíteni, így jött az apa-fia és az apa-lánya tábor ötlete – nyilatkozta lapunknak Angel H. Viktória, a tábor ötletgazdája. Elmondta, azt szeretnék, hogy a táborban szerzett közös élmények tovább erősítsék az apukák és gyermekeik közötti kapcsolatot.
– Első évben csak apa-fia tábort szerveztünk, aztán számos visszajelzést kaptunk, hogy az apukáknak lányaik is vannak, így ez az első apa-lánya táborunk, ahol az apukák arra vállalkoznak, hogy minőségi időt töltsenek lányaikkal – tudtuk meg Viktóriától. Azt is elmondta, a tábor vezetésére a honfoglalás kori hagyományokkal foglalkozó Regős Sziránszki Józsefet kérték fel, aki a következőképpen nyilatkozott a táborról: – Mivel magam is apuka vagyok, tudom, milyen felelősség a gyermekek felnevelése, az apa-gyermek kapcsolat. A táborban ezt a köteléket szeretnék mélyebben kiépíteni, hogy a szülő és a gyermek olyan lelki kapcsolatot éljen meg, ami ebben a mai világban egyre kevésbé jellemző. A gyermekeknek példakép kell, és a példakép elsősorban a szülő lehet. Ez a tábor nagyon jó alkalom arra, hogy olyan oldalról is megismerje egymást apa és gyermeke, amelyek a hétköznapokban nem jönnek elő. Fontos, hogy megtaláljuk a harmóniát és olyan kapcsolatot alakítsunk ki, ami által lelki társak lehetünk – hangsúlyozta Regős Sziránszki József, a tábor vezetője.
Hernáth Zsolt Budapestről érkezett lányával a táborba. Mint mondta, bejárták már az egész világot családostól, de kettesben keveset van együtt a kislányával. – Itt végre a nap 24 órájában együtt lehetünk egy héten át. Nincs anyuka, aki mindenbe beleszólna. Ha nem fürdik a gyerek, nem fürdik. Ha éjszaka barangolni van kedvünk, akkor barangolunk. Mivel össze vagyunk zárva egy sátorba, olyan oldaláról is megismertük egymást, amiről eddig nem is tudtunk – mesélte lapunknak Hernáth Zsolt.
– Ebben a nyugodt környezetben csak egymásra figyelünk. Olyan dolgokat élhetünk át, amit normál, civilizált körülmények között nem igazán. Itt nem vonja el a figyelmünket egymásról semmi – nyilatkozta lapunknak Harsányi Levente, aki hétéves kislányával érkezett a táborba. Másodszor veszek részt a Férfiak Klubja táborában. Korábban a fiammal voltunk a Bakonyban és azóta is emlegeti, ezért két hét múlva a fiammal jövök ide – tette hozzá Levente, aki őszintén beszélt arról is, hogy milyen jó egy hetet eltölteni az anyukák nélkül.
– Az anyukák rettentően túlaggódják a dolgokat. Aggódásuk már-már olyan szintű, hogy hátráltatja a gyerekek egészséges fejlődését. Ugyanakkor a mai világban a férfiakat próbálják visszaszorítani azokról a területekről, ahol sokkal nagyobb létjogosultságuk van döntéseket hozni, mintát adni, példát mutatni, mint egy nőnek. Mindenkinek megvan a szerepköre egy családban. Be kell látni, hogy vannak dolgok, amiket egy nő tud jobban és vannak, dolgok, amiket a férfiak – összegezte véleményét Harsányi Levente.
– Hiánypótló kezdeményezésnek tartom ezt a tábort. Régen, amikor még nagycsaládokban éltek az emberek, akkor még élt ez a kalákaszellem, ami itt megtalálható. Ami a legjobban megérintett, hogy minden apának a szemében ugyanazt az óvást, féltést, büszkeséget és csillogó tekintetet látom, és ez nagyon jó. Szerintem erről szól az egész történet. Az ember a hétköznapokban azt hiszi, hogy egyedül van és itt kiderül, hogy még sincs. Mindannyian különbözőek vagyunk, de a tekintetünk ugyanaz – fogalmazott Balogh Péter.