Rejtélyes kiadásokra leltek a nagykőrösi képviselők a közműtársulatnál

A csatornaügy évek óta vissza-visszatérő témája a nagykőrösi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek.

Dr. Czira Szabolcs polgármester a képviselő-testület március végi ülésén felszólította a Nagykőrösi Víziközmű Társulatot, hogy fejezze be működését, és számoljon el a lakosság felé, mely kötelességének a társulat máig nem tett maradéktalanul eleget.

A képviselő-testület május 31-i ülése Kustár Tamás települési képviselő sürgősségi indítványával kezdődött, melyet a helyi víziközmű-társulat támogatásával kapcsolatban nyújtott be.

Az előterjesztő elmondta: a víziközmű-társulat május 24-én tartotta meg a tavalyi évről szóló taggyűlését, mely során döntés született az elszámolási eljárás megkezdéséről. Kustár Tamás a víziközmű-társulat alakulása, azaz 2007 óta küldöttként vesz részt a társulat taggyűlésein, így betekintési joga van a társulat dokumentumaiba.

– Amennyiben a víziközmű-­társulatnál az elszámolási eljárás jogerőre emelkedik, akkor már a társulatnak semmiféle lehetősége nincs, hogy az időközben befolyó, elsősorban lakástakarék-pénztári szerződésekből adódó bevételét az érdekeltek, tagok között szétossza. Ezért az volt az egyik álláspont, hogy ameddig lehet, húzni kell az elszámolási eljárás jogerőre emelkedését, hátha születik megállapodás az önkormányzattal, mert a vonatkozó törvények szerint a víziközmű-társulat vagyona a létrehozott vagyonérték tulajdonosára száll át. A csatornahálózat tulajdonjoga az önkormányzaté – fejtette ki a képviselő, majd hozzátette: a szóban forgó összeg várhatóan kétszázmillió forint lesz.

– Ezt a kétszázmillió forintot kellene átmenetileg átadnia az önkormányzatnak a víziközmű-társulat részére, és így 33 ezer forinttal lehetne csökkenteni az érdekeltségi egység mértékét – javasolta a lakossági önerő mérséklését a képviselő.

Önálló jogi személy

Dr. Czira Szabolcs polgármester elmondta, tárgyaltak a víziközmű-társulat elnökével és tanácsadóival. Az általuk javasolt megállapodást azonban dr. Nyíkos Sára jegyző tanácsára nem írta alá. A jegyző a testületi ülésen közölte: a megállapodástervezet nem volt összhangban a vonatkozó kormányrendelettel.

– Van egy jogszabályi rendelkezés, annak alapján kell a víziközmű-társulatnak eljárnia. Van egy törvény, amely kimondja, hogy önálló jogi személy, az önkormányzatnak és a víziközmű-társulatnak ilyenformán nincs együttműködése. Kormányrendeletben lévő szabályokat felülírni nem lehet – közölte.

Fikció és „pénzszivattyú”

A sürgősségi indítvány tárgyalása során több kérdés is felvetődött a képviselők részéről a dokumentumnak a társulat anyagi helyzetét, bevételeit és kiadásait érintő részeivel kapcsolatban. Szabóné Irházi Zsuzsanna képviselő fikciónak nevezte az indítványban szereplő összegeket. A polgármester pedig a társulat által esetlegesen használt „pénzszivattyú” alkalmazása iránt érdeklődött.

– A víziközmű-társulat alakulásánál a szakértői cég százmillió forintot tervezett be a társulat működésére. Hogy lett ebből a működési költségből 2007 és 2017 között 420 millió forint? Tehát van pénz a víziközműnél, csak hova lett? – kérdezte Czira Szabolcs, majd hozzátette: a Kustár Tamás által összeállított dokumentum évekre lebontva részletezi a társulat anyagi jellegű kiadásait, mely összegek szintén kérdéseket vetettek fel benne.

– Ezenkívül van egy olyan sor, hogy anyagi jellegű ráfordítások. Kalandoznak a számok 6,7 milliótól 8 millióig. Van egy 2014-es kiugrás: 19,25 millió forint. 2015-2016-ban 7 millió körül van, majd 2017-ben 69 millió forint. Mi ez? 2017-ben kisöpörtük a kasszát, vagy mi történt? – érdeklődött a polgármester, aki a lakossági befizetések kapcsán felvett hitel előzetesen tervezett és tényleges kamatköltsége tekintetében is több mint százmillió forint eltérést vett észre.

– Világosan látszik az eredeti előterjesztésből, melyet elfogadtunk, hogy 753 millió forint volt beállítva, hogy ennyit kell majd befizetni az önrész fejében. Ezzel szemben csak 730 millió forintot kellett kifizetni az önkormányzaton keresztül a beruházáshoz. Gyakorlatilag ott is több mint húszmillió forint maradt meg. Tehát én azt mondom, jól sáfárkodott a víziközmű-társulat, csak hova lett a pénz?

Hova ment a pénzszivattyú? – érdeklődött a polgármester.

A pénz a lakosságot illeti

Czira Szabolcs hangsúlyozta: az önkormányzat nem tart igényt a társulat pénzére, mellyel kapcsolatban több képviselő elmondta, hogy pontos összegét homály fedi. A sürgősségi indítvány vonatkozó adata is csupán becsült érték.

– Ne megállapodást írjon a víziközmű-társulat, hanem adja vissza az embereknek a pénzt. Az önkormányzatnak nincs szüksége arra a pénzre, melyet ők a lakosságtól összeszedtek. Nekünk nem kell az a pénz, adják vissza az embereknek – hangsúlyozta a polgármester.

Nincsenek érdemi válaszok

Kustár Tamás elmondta: a polgármester kérdéseinek nagy részét maga is feltette a víziközmű-társulat taggyűlésén.

– Az volt az első kérdésem, hogy miért nőtt meg hatvan­millió forinttal a korábbi évekhez képest a társulat anyagi jellegű ráfordítása. Azt a választ kaptam, hogy erről az intézőbizottság döntött, nem tisztázták pontosan. Úgy tűnt, hogy ezek különböző megbízási díjak, melyeket 2017-ben egy összegben érvényesítettek különböző jogi tevékenységgel kapcsolatosan. Méltatlankodtam, és jeleztem, hogy ezek nem elfogadható számok – fejtette ki Kustár Tamás, majd hozzátette: az iránt is érdeklődött, hogy a személyi jellegű kiadások miért nőttek meg 2017-ben egyharmadával, de érdemi választ e kérdésre sem kapott.

Szót kapott az elnök

A képviselő-testületi ülésen Körtvélyesi Sándor, a víziközmű-társulat elnöke is jelen volt. Tornyi Béla települési képviselő javaslatára szót kapott.

– A május 24-i közgyűlésen úgy döntött a társaság, hogy a hátralevő összeget a csatornafenntartónak át fogjuk utalni az elszámolás végén – közölte.

Módosító javaslatok

A sürgősségi indítvány tárgyalásának végén a polgármester módosító határozati javaslatokat nyújtott be. Az elsőben többek között felszólította a víziközmű-társulatot, hogy számoljon el a tagokkal, emellett rögzítette, hogy az önkormányzat nem tart igényt a társulat vagyonára. A képviselő-testület tizenegy igennel elfogadta a módosító határozati javaslatot.

A második javaslatban pedig Kustár Tamás települési képviselőt bízta meg, hogy készítsen tájékoztatót június 15-i határidővel a víziközmű-társulat működési költsége nagymértékű növekedésének okáról, a kamatkiadásoknál keletkezett, jelentős megtakarítás felhasználásáról, valamint arról, hogy a teljes összeget kifizető víziközmű-társulati tagok mikor kapják meg az őket megillető önkormányzati támogatás összegét. A képviselő-testület kilenc igennel, egy nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a módosító határozati javaslatot.

A Kustár Tamás által benyújtott sürgősségi indítványra vonatkozó döntést a képviselő-testület a módosító határozati javaslatok beteljesüléséig, tehát a következő képviselő-testületi ülésig elnapolta.

A csatornaügy

Ahogyan lapunk korábban megírta, a nagykőrösi városvezetés 2007-ben pályázott szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Az elnyert támogatás nem fedezte teljes egészében a beruházás költségét, a hiányzó összeg befizetését a lakosság vállalta magára. Önrészük kézben tartása céljából még ugyanabban az évben megalakult a Nagykőrösi Víziközmű Társulat. 2013-ban az állam magára vállalta a lakossági hozzájárulások 95 százalékát, így a lakosság önrészéből 558 millió forint felszabadult, melyet az önkormányzat jogszerűen útépítésre költött. A helyiek ezt sérelmezték, és visszakövetelték a pénzüket. Az önkormányzat tavaly hatszázmillió forint likvid hitelt vett fel az érintett lakosok támogatására, melyből 558 millió forintot augusztus végén átutalt a víziközmű-társulatnak.