Túl súlyos teher a dupla közműadó

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai ­víziközmű-társaságok, ennek azonban nyoma sem volt a kiskunhalasi majálison, amelyet most először tartott ilyen összejövetelt az öt évvel ezelőtt a törvényi előírásoknak megfelelően, a Kalocsa-Víz Kft., a Kőrös-Víz kft. és a Halas-Víz Kft. összeolvadásával létre jött a Kiskun-Víz Kft.

A cég mintegy 300 dolgozójából több mint 250 alkalmazott eljött, a többiek a munkabeosztás miatt nem tudtak. A cég megalakulása óta igény volt a találkozóra, mert voltak olyan vízügyes dolgozók, akik az összevonás óta egyszer sem találkoztak, sokan nem is ismerték egymást személyesen. A kiskunhalasi majális jó alkalom volt a kötetlen ismerkedésre. Ügyességi vetélkedők, sportversenyek és egészségügyi szűrés színesítette a programot, ami egy közös ebéddel és az 5. születésnapra készített torta felvágásával zárult.

Az összejövetelen rövid szakmai és üzleti értékelés is elhangzott Mátyus Zoltán ügyvezető igazgatója részéről, majd Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere is köszöntötte a vízügyes dolgozókat, aki szerint az idő megmutatta, hogy jó döntés volt a három vizes cég összevonása.

Mátyus Zoltán a tavalyi üzleti évet értékelve elmondta­, hogy a rendkívül nehéz körülmények ellenére eddig minden évben sikerült kihozni nullára a céget, ami annyit jelent, hogy sikerült elkerülni a veszteséget. Szerinte a 2018-as évről azonban ez már nem lesz elmondható.

– Az elmúlt négy év alatt a különböző elvonások, adóelvonások elérték a 2,2 milliárd forintot, viszont ezt 2,4 milliárd­ forintnyi vállalkozási tevékenységgel tudta a társaság ellensúlyozni, azonban ha továbbra is marad a kettős közműadó, ami a víziközműcégeket terheli, akkor ez a veszteség már nem lesz kompenzálható – mondta lapunknak az ügyvezető igazgató.

Fajlagosan például sokkal nagyobb közműadót kell fizetniük, mint a többi, arra kötelezett ágazatnak.

– Várjuk, hogy az új kormány felálljon és érdemben is elkezdje a munkát, a víziközműágazat folyamatosan ostromolja a kormányzatot, hogy a közműadóval segítse meg az ágazatot. Semmi mást nem kérünk, csak a közműadót ne kelljen duplán befizetnünk, mert az ivóvíz és a szennyvíz után is fizetünk közműadót. Ha ez a segítség megérkezne még ebben az évben, akkor sikerülne ismét nullára kihozni a költségvetést ebben az ezstendőben is, ami annyit jelentene, hogy el tudnánk kerülni a veszteséget – fogalmazott lapunknak az ügyvezető.

Mátyus Zoltán szerint az állami tulajdonú közműcégekkel szemben sokkal rosszabb helyzetben vannak az önkormányzati tulajdonú víziközmű-táraságok, amelyek nem kapnak semmilyen állami támogatást. Bács-Kiskun megyében a második legnagyobb önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató a Kiskun-Víz Kft., amely 53 településen 200 ezer embernek nyújt víz- és szennyvízszolgáltatást.

Országos versenyre készülnek

A halasi vízügyes találkozón készültek egy országos szerelőversenyre is, ahol az ország összes vízművének szakemberei­ megmérettetik magukat, a megyei selejtező zajlott a halasi majálison. A versenyen a vízhálózati karbantartóknak egy előre leírt szerelést kellett végrehajtaniuk, tűzcsapot, egy bekötést építeni a megadott idő alatt, valamint egy fogyasztói jegyzőkönyvet kellett kitölteniük, amivel a gyakorlati szerelési munkálatok mellett szellemi tudásukról is számot adtak.